Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Bizalmasan kezelendő. a termelőszövetkezeti csoportok tagságának felfejlesztésére A felülvizsgáló bizottságok kiértékelt jelentései /dokumentumok/ arról tanúskodnak, hogy a termelőszövetkezeti csoportok tagjainak száma nincs arányban a szövetkezet müvelése alatt álló földterületének nagyságával. A tagok számában a területhez mérten lemaradás mutatko­zik. Ebből adódik, hogy több termelőszövetkezeti csoportnál munkaerőhiány van, ennek kö­vetkeztében a föld megmunkálását munkaerő hiányában bérmunkások alkalmazásával igye­keztek a termelőszövetkezeti csoportok megoldani. így a nagyüzemi gazdálkodás egyik döntő előfeltétele, a munkaerő helyes megszervezése nem biztosítható. Ez számos csoportnál a munkafegyelem rovására vezetett, vagy több termelőszövetkezeti csoportnál emiatt a munka­fegyelem ki sem alakulhatott. Szükséges tehát a termelőszövetkezeti csoportok tagjai számának növelését megfelelően elő­készített szervezéssel előmozdítani. Irányt kell venni arra, hogy a tavaszi munkák elindulása előtt február 28-ig a termelőszövetkezeti csoportok taglétszáma legalább 20%-kal emelkedjék. Kikből kell elsősorban új tagokat szervezni. a. / A jelentések alapján készített statisztikai kimutatások azt bizonyítják, hogy a termelőszö­vetkezetek tagjainak nagy része agrárproletárokból és 7-8 holdon juttatott földön gazdálkodó kisparasztokból tevődik össze, ugyanakkor a 2-3 kh.-val rendelkező szegényparasztok általá­ ban kimaradtak a csoportból. Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy a termelőszövet­kezeti csoportok szervezése során helytelenül a szegényparaszti réteget elmulasztották a nagy­üzemi gazdálkodás, illetve a termelőszövetkezeti csoportba való belépés előnyeiről felvilágo­sítani. Elsősorban tehát a szegényparaszti réteget kell felvilágosítani és a csoportba beszervezni. b. / A statisztikákból az is kitűnik, hogy sok helyen csak a családfők léptek be a csoportokba és az asszonyokat, továbbá a 16 éven felüli fiatalokat nem vették fel tagként. Ez helytelen. Éppen ezért a nőknek és a fiataloknak tagként való felvételét is elő kell készíteni és ezek beszervezé­ sével is növelni kell a csoportok tagjainak számát. c. / Annak ellenére, hogy elsősorban a szegényparasztoknak és a csoporttagoknak családjainak a csoportba való beszervezésére kell a fősúlyt helyezni, nem szabad elzárkózni a kis- és kö­ zépparasztok felvétele elöl sem, sőt ezek felé is meg kell indítani a szervezési munkát és eze­ ket is a lehetőség szerint be kell vonni a csoportokba. Milyen termelőszövetkezeti csoportnál szervezzünk új tagokat. Általában minden termelőszövetkezeti csoportot meg kell erősíteni új tagokkal, de különös gondot kell fordítani a szervezéssel kapcsolatban azokra a csoportokra, amelyeknél a/ az egy tagra eső szántóterület sok, b/ a mintacsoportokat, c7 a súlypont csoportokat. Úgy a minta, mint a súlypont csoportok az elmúlt évben gazdaságok fejlesztésére nagyobb mérvű gazdasági megsegítést kaptak. így különösen súlyt kell helyezni a munkaerőgazdál­kodásuk szempontjából a fejlett üzemáguk miatt. d/ A speciális üzemággal rendelkező csoportokra. /Ezeknél a múltban idegen munkaerőt vet­tek igénybe./ e/ Valamint azoknál a termelőszövetkezeti csoportoknál, ahol az üzemterv alapján munkaerő­hiány mutatkozik. (...)

Next

/
Thumbnails
Contents