Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Nagy feladat, mert a középparasztságban erős a magántulajdon, a régi iránti ragaszkodás. Megoldható feladat, mert a középparasztságban, mint dolgozó osztályban él a vágyódás a szabad, kizsákmányolástól mentes élet iránt. A kérdés azonban nemcsak úgy áll, hogy a munkásosztálynak lehetséges a középparasztsággal szövetséget kötnie. A kérdés úgy áll, hogy a munkásosztálynak, ha győzni akar, ha fel akarja építeni a szocializmust, szövetségre kell lépnie a középparasztsággal. A középparasztság széles, jelentős rétege a dolgozóknak. A szocializmus felépítésének hatalmas feladata pedig megköveteli a dolgozók minden rétegének cselekvő részvételét, áldozatos, odaadó munkáját. A középparasztságnak is érdeke a munkásosztállyal való szoros szövetség, amely a kizsákmányolás megszüntetéséhez, a középparasztság bizonytalan életének felszámolásához, a biztos, nyugodt,jobb életmód kialakításához vezet. A középparasztság felé irányuló gazdasági segítség a gépállomások munkájában és egyéb formákban is kifejezésre jut, melyek előnyeit a középparasztság is élvezi. Ahol a középparasztság között alapos felvilágosító munka folyik, helyesen alkalmazzák a gyakorlatban pártunk politikáját, ott a középparasztság nagy része már felismerte, hogy nem a kulákhoz, hanem a munkásosztályhoz, a szegényparasztsághoz kell húznia. Felismerte, hogy érdeke a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítése. Éppen ezért példamutatóan teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét (adózás, terménybeadás). A középparasztság egy része már felismerte azt is, hogy a fejlődés egyetlen helyes útja a termelőszövetkezeti út és belépett a csoportokba. Ez nyilvánvaló, hiszen, a dolgozó parasztság érdeke a kulák-kizsákmányolás megszüntetése. A kulák érdeke viszont az, hogy korlátlanul folytathassa az uzsorázást, a kizsákmányolást, a spekulációt. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szakaszában feltétlen szükséges a kulákság elleni következetes harc. A dolgozó parasztság csak abban az esetben fordul szembe a kuláksággal, abban az esetben követi pártunk politikáját, a párt és a kormány útmutatásait, ha a kulákságot elszigeteljük és elhatároljuk a dolgozó parasztságtól, (kiemelés tőlem - P. J.) A kulákok, ha garázdálkodásukat szabadjára engednénk, újból elnyomorodást hoznának a dolgozó parasztokra: a mai újgazdák tegnapi béresekké süllyednének vissza, az elaprózott kisparaszti birtokokat összevásárolná a zsírosparasztság és újra ki zsákmán yolttá válna a falu dolgozó népe. De hogyan is zsákmányolja ki a kulák a dolgozó parasztokat? A kulák mindenekelőtt kizsákmányolja béresét, summásat, napszámosát, aratóját, de a kellő igaerővel és gépi felszereléssel nem rendelkező törpebirtokosokat, kisparasztokat is. Nem is olyan régen még 2 kat. hold fel szántásáért 12-14 napot vagy még többet is kellett dolgoznia a szegényparasztnak a kulák gazdaságban, rendszerint a nyári dologidőben, aratásnál, cséplésnél, amikor saját kis földjén is legégetőbb volt a munka. Ha pedig gyalognapszámmal nem akarta ledolgozni a bérszántást, négy-ötszörös szántási uzsorát kellett fizetnie a nagygazdának. De ne feledkezzünk meg a vetőmag-uzsoráról sem, amellyel a kulák sokezer forintot húzott ki a dolgozó parasztok zsebéből. A kulák a felszabadulás után még egy ideig vásárolhatott földet a megszorult szegény- és középparasztoktól, 1948 januárjától novemberig például Hajdú megyében 693 adás-vételi szerződésből 598 szerződésben kulák volt a vevő. De így volt ez országszerte, amíg kormányunk nem korlátozta a föld adás-vételét, ami által megakadályozta, hogy a kulák felvásárolhassa a dolgozó parasztok földjét. A kulák más módon is, ahol csak szerét ejtheti, igyekszik hasznot húzni a dolgozó parasztság rovására. Kupeckedik, ad-vesz, pénzt, termést, felszerelést stb. kölcsönöz uzsoraáron. A kulákok korlátozása égetően sürgős volt az egész dolgozó parasztság számára. A kulákok korlátozása azt jelenti, hogy korlátok közé szorítjuk kizsákmányolási lehetőségeiket: megakadályozzuk, hogy tovább zsírosodjanak, gazdagodjanak a dolgozó parasztok rovására. A korlátozás politikája egyúttal azt is jelenti, hogy a gazdaságilag viszonylag gyengébb kulákok a korlátozó intézkedések hatására tönkremennek esetleg kénytelenek földjük