Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Az istálló javításra rendelkezésre álló 50.000.- Ft-t az állatállomány, a tszcs-k fejlődőképessége és munkaereje alapján az alábbi elosztásban javaslom juttatni: a./ a Sajószentpéteri tszcs.-nek 10.000.Fl b.l a Kácsi 5.000.it cl a Bogácsi 10.000.á.l a Boldvai 6.000.cl a Hejőpapi 15.000.ti U a Hejőbábai 4.000.ti Összesen: 50.000.forint Miskolc, 1949. szeptember hó 14. Lőrinczy Béla tüzg. osztályvezető XXIV-205. 3910/1949. * * * I. sz. felülvizsgáló bizottság. JELENTÉS Az 1949. évi szeptember hó 5-én Bükkaranyoson működő TSzCs vadcsoport legális működéséhez való megszervezés ügyében. A bizottság Bükkaranyos községbe 7 óra 30 perckor érkezett, ahol a MDP. helyiségébe ment. Összehívatta a TSzCs tagjait: amíg ezek megérkeztek, addig a helyi viszonyok felől érdeklődött. A Párt titkár nem áll hivatása magaslatán, a Défosz működése nem elég erélyes, a Földmíves Szövetkezet működése kifogásolható, mivel a terménybegyűjtő a TSzCs által beadott 40 q 20 kg szerződéses búzát 39.20 q mennyiségben vette át, mivel 2 % nedvességet számított, holott a búza az esőzések előtt nyert elcsépelést és így az teljesen száraz volt, valamint idegen anyagra is levonást eszközölt, holott az teljesen tiszta volt, ma pedig felszólította a TSzCs tagjait, hogy a búzát sürgősen rostálják át, mert ha nem, akkor q-ként fizessenek be 2.40 Ft-ot. A bizottság a TSzCs tagjait is felvilágosította, hogy a terménygyűjtő eljárása teljesen szabálytalan, így a búzát a begyűjtő köteles kirostáltatni, amennyiben az így nem szállítóképes, mivel a rostálásra már bizonyos mennyiséget levonásba hozott. Panasz tárgyát képezte továbbá az a tény, hogy a termén y begyűjtő a beadott búzáért járó 1650 Ft-ot teljes összegben átutalta az OSZH-hoz, így a tagok semmit sem kaptak, pedig az OSZH kölcsönből csak 960 Ft terhelte a tagokat, a többi összeg a tagok egyéni gazdálkodásából eredő adósságokból áll. A tagok összegyülekezése után feltettük a kérdést, hogy melyik típusú TSzCs érdekli a megjelenteket. A bizottság a III. típusú TSzCs működési szabályzatát ismertette és megmagyarázta, amely után a jelenlévők közül a haladó szelleműek örömmel vették tudomásul, hogy a Mezig, milyen támogatásban részesíti a TSzCs-ket, különösen azokon a helyeken, ahol a TSzCs tagjai osztályhű agrárproletárokból és haladó szellemű középparasztokból áll. A tagok kijelentették, hogy azért nem tudnak pillanatnyilag megalakulni, mivel mindenki félti a tehenét beadni. Most, amikor a bizottság ilyen érthetően megvilágította a közös gazdálkodás és ezen belül a közös minőségi állattenyésztés fontosságát és előnyösségét, kémek engedélyt, hogy az értekezlet függesztessék fel f. hó 14-ig, amikorra azután felvilágosítják a tagok az agrár proletárokat és akkor minden bizonnyal meg lehet alakítani a III. típusú TSzCs-t. A bizottság felülvizsgálta, hogy a TSzCs megalakulása esetén sikerül-e összehozni részükre annyi földet, amennyiből a gazdálkodás rentabilitása biztosítható. A bizottság tudomására jutott, hogy özv. Mauricz Árpádné tulajdonában van 52 kat. hold föld, mely terület a Défosz