Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Kik tartoznak a szegényparasztsághoz? a) Mezőgazdasági munkások (agrárproletárok). A munkásosztály falusi részét alkotják, osztályhelyzetük lényegében azonos az ipari munkásokéval. Nincs termelési eszközük, kizsákmányolt bérmunkások. b) Törpebirtokosok (félproletárok) Olyan kevés földjük van, hogy kénytelenek rendszeresen bérmunkát vállalni, mert földjük jövedelméből nem tudják magukat és családjukat eltartani. c) Kisparasztok. Annyi földjük van, hogy családjukkal együtt, szűkösen meg tudnak élni földjük jövedelméből, de nem egyszer rákényszerülnek arra is, hogy bérmunkát vállaljanak. Földjüket maguk müvelik, idegen munkaerőt nem alkalmaznak. A parasztság e három csoportja: a szegényparasztság... Kik tartoznak a középparasztsághoz? A középparasztok családjukkal együtt megélnek földjük hozamából és ezenkívül jövedelmezőbb esztendőkben valamelyes felesleggel is rendelkeznek, amelyből bővíteni is tudják gazdaságukat: földet, termelési eszközöket vásárolnak. A középparaszti gazdaságok egy része időnként a nagy mezőgazdasági munkák idején bénmmkásokat is alkalmaz, de megélhetésüket ezek is elsősorban maguk és családjuk munkájával biztosítják. A szegényparasztságot és a középparasztságot összefűzi az, hogy a maguk munkájából élnek, hogy dolgozó parasztok. Ezért a szegényparasztságot és középparasztságot közös néven dolgozó parasztságnak hívjuk. Ki a kulák? A parasztság számszerűleg legkisebb, de leggazdagabb rétege: a zsírosparasztság, a kulákság. A kulák, zsírosparaszt mások munkájából, kizsákmányolásából él. A kizsákmányolás módja sokféle lehet. A leggyakoribb, hogy a kulák földjét túlnyomórészt másokkal - béresekkel, cselédekkel - művelteti. Ilyen esetben, még ha maga dolgozik is, még ha »kerges« is a keze, akkor is kizsákmányoló, mert jövedelmének túlnyomó részét mások munkájával szerzi. A kulákok igauzsorával, uzsorakölcsönnel, kupeckedéssel is szívják a dolgozó parasztok vérét. (...) Teljesen helytelenek azok a nézetek, melyek külön jó és külön rossz kulákról, gazdasági és politikai kulákról szólnak. A kulák akár leadja, vagy szétosztja családja között a földjét, akár rongyosan jár, akárhogy igyekszik magát dolgozó parasztnak feltüntetni, halálos ellensége volt és legelvetemültebb ellensége is marad a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak. 3. A munkás-paraszt szövetség osztálytartalma a szocializmus építése idején Abból, hogy a parasztság nem egységes osztály, az is következik, hogy a munkásosztály nem nézheti ugyanolyan szemmel a vérszopó kulákot, mint a szegényparasztot, vagy a középparasztot. A munkás-paraszt szövetség osztálytartalmát a szocializmus építése, a proletárdiktatúra idején a lenini hármas jelszó határozza meg. Ezt jellemezve Sztálin elvtárs a következőket mondotta: »Lenin jelszavának az a veleje, hogy rendkívül találóan fogja össze a párt falusi munkájának hármasegységű feladatát, amelyet egyetlen tömör formu-