Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

I. fejezet - Birtokforgalom - E) Haszonbéri szerződés

még a II- pont szerint irtásra rendelt erdő részeken vissza maradó tuskók és gyökerek is, melye­ket saját költségükön kiirtatni 's az irtásra rendelt területeket a bérlet lejártával tuskóktól és gyökerektől egészen megtisztítva tartoznak a bérbe adó Grof úrnak vissza bocsájtani. Az erdők­ben cselédeik, vagy marháik által okozandó kárt a bérlők megtéríteni tartoznak. IX. , A vetések, szántások és épületek leltár szerint adatnak át a bérlőknek, kik a bérlet végé­vel ugyan annyi és ollyan vetéseket és szántásokat mint a menyit és a minőt átvettek a bérbe adó uraságnak vissza bocsájtani és az utolsó bérleti évbeni vetést uradalmi felügyelet alatt teljesíteni kötelesek. A leltár szerint átvett épületeket kötelesek a bérlők a bérleti idő alatt jókarban tartani, mindennemű igazításokat, javításokat, tető és fal foltozásokat meszeltetéseket sajátjukból meg tétetni, nem külömben a M: általános biztosító társaságnál minden megtérítésre való igény nél­kül az átadáskor megállapítandó becsértékben f. évi Febr 1-től kezdve az egész bérleti időre tűz kár ellen biztosítani, a biztosítási bárczákat az erdészeti hivatalnál letenni 's magokat az iránt hogy a biztosítási díjjakat pontosan lefizették minden év April és October hónapjainak 1— a nyugta felmutatásával igazolni, a bérlet megszűntével pedig az épületeket azon állapotban és karban, mellyben átvették, leszámítva az avulást vissza bocsájtani tartoznak. Ha az átvettek közzül valamely épület leégne, a biztosított összeg felvétele, de egyszersmind a leégett épület helyre állítása iránti kötelezettség is a bérbe adó uraságot illeti. Mely épületeknek felállítása csak az építkezési tervnek és költségvetésnek az uraság általi előleges jóváhagyása mellett és benn a helységekben csak kőből és égetett téglából 's a fedél cserép zsindelyből engedtetik meg. Azonban Debrétén és Viszlón a bérlők kötelesek az uraság által kijelölendő helyen 's általa előlegesen jóváhagyandó terv és költség vetés szerint két juhakolyt, mindegyiket legalább 600 az az hatszáz darab birkára és két pásztor lakást két család számára legkésőbb 1879 évi April 1­ig felépítetni. Ezen és a jóváhagyás mellett teendő építkezésekhez szükséges anyagot, mint követ, meszet téglát, cserépzsindely és épületfát amenyiben ezek a bérlemény területén léteznek a bérbe adó uraság a termelési költség megfizetése mellett a helyszínén a bérlőknek kiszolgáltatni köteles. Ugyan azért a bérlők az építkezést meg előzőleg egy évvel előbb az építési tervet a költség vetést a bérbe adó uraságnak benyújtani tartoznak. Ezen épületek felállításuk és collaudálatok útán a bérlőknek leltár szerint átadatnak, kik azo­kat a jelen pont második szakaszában leirt módon a bérleti időre tűz kár ellen bíztositani a biztosítási bárczákat letenni 's a biztosítási díjakat fizetni 's magokat az iránt igazolni, a bérlet végével pedig az uraság tulajdonába és birtokába jó karba vissza bocsájtani kötelesek, az uraság pedig az építkezési költségeket az anyagszerek becsértékének és az avulásnak leszámításával ugyan akkor a bérlőknek megtéríteni tartozik. A jóváhagyás nélkül tett építkezésekért a bérlők semmi nemű megtérítést sem igényelhetnek. Az esetben ha a bérlők az épületeknek e pontban kikötött reparátioját 's jókarban tartását, vagy bár melly más kötelezettségek teljesítését elmulasztanák, a bérbe adó Grof úrnak jogában áll a reparatiokat, vagy a mulasztott kötelezettséget az ő költségökre meg tétetni. X. , A bérlők a bérbe vett birtokokon belátásuk szerint ugyan de okszerüleg kötelesek gazdál­kodni. Meg engedtetik továbbá nekik magok mellé bérlő társakat venni, vagy a bérlemény egyes részeit albérletbe adni, de ez a jelen szerződés által meg állapított kötelezettségeiken semmit sem változtat, ők személyesen és vagyonukkal minden esetre felelősek maradván.- Végre trá­gyát és szalmát sem eladniok sem a birtokról elvinniök nem szabad. XL, A bérlők a bérbe adott földekből annyit a menyi az urasági cselédség természetbeni conventiójának termesztésére megkívántatik, melly azomban 20 az az húsz holdat meg nem haladhat, 1200 ? öles holdért fizetendő 4 - négy oszt. ért. frtért évenként az uraságnak átenged­nek, 's az ezért járó összeget az általuk fizetendő fél évi haszonbérbe beszámíthatják. XII., A bérlők kötelesek a kastély kert és major közt sövény kerítést húzni, melyhez az anya­got az uraság adja, ennek a helyszínére szállítása pedig a bérlőket illeti.

Next

/
Thumbnails
Contents