Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

III. fejezet - Az 1945-ös földreform

Borsodvármegyei Földbirtokrendező Tanács 78/69/1945. Földigénylő Bizottság. Mezöcsát. A Megyei Tanács felhivja a Földigénylő Bizottságot, hogy a 78/69-1945.sz. leiratára, - Virág Albert és Tóth János panaszának elintézéséről - haladéktalanul tegyen jelentést. Értesiti a Földigénylő Bizottságot, hogy a 600/1945 M.E.sz.r. 35 §-a értelmében gyárimunkások ingatlanjuttatásban nem részesíthetők, azonban különleges méltánylást érdemlő okok fennforgása esetén családjuknak a rendelkezésre álló tartalékalapból kishaszonbérlet formájában lehet ingatlant ideiglenesen megművelésre juttatni. A Megyei Tanács végül utasítja a Földigénylő Bizottságot, hogy a gyárimunkásokat az ingatlanjuttatásból haladéktalanul zárja ki, mert ellenkező esetben a Megyei Tanács a Felosztási Tervet nem záradékolja s a Földigénylő Bizottság tagjai ellen a 600/1945.M.E.sz.r. 54 §-a értelmében fog eljárni. Miskolc, 1946. jan. 21. Jégh Gyula előadó. Jegyzőkönyv felvétetett 1946. március 3-án Mezöcsát nagyközség hivatalos helyiségében. Jelen vannak alulírottak. A Borsodvármegyei Földhivataltól kiküldött szakértő bizottság tagjai: Erkel Gyula gazdasági szakértő és Jégh Gyula járási jogi előadó Mezöcsát község Földigénylő Bizottságának a házhelyek igénybevételére vonatkozó javaslatát, valamint a kártalanításul adandó csereingatlanokat a helyi Földmunkás Szakszervezet megbízottjával együtt megszemlélte és a következő közös megállapítást tette. A Földigénylő Bizottság házhelyek céljaira igénybevételre javasolta a község déli oldalán közvetlenül a Legeltetési Társulat tulajdonában levő cca 60 k. h. kiterjedésű közlegelőt. A Földigénylő Bizottság a fentemiitett ingatlan igénybevételéért csereingatlannak a Szekulesz és Resovszky féle tanyához tartozó legelőt jelölte ki. Tekintettel a legelő minőségi különbségére méltányossági szempontból a gazdasági szakértő a csereértéket 100:125 arányban állapította meg. A Földigénylő Bizottság házhelyterület létesítésére másodsorban a községnek észak-nyugati részén, közvetlenül a község folytatásaképpen az u. n. "Kenderföldből" melynek kiterjedése cca 35 kh., hozott javaslatot. A Földigénylő Bizottság előadta, hogy a házhelyek céljára igénybevételre javasolt "Kenderföld" kisbirtokosok tulajdonát képezi, ezért a Bizottság fentemiitett ingatlan csereingatlanául 1./ a községtől cca 1 km távolságban lévő Resovszky féle "erdő dűlőből" cca 25 kh. szántóterületet, 27 továbbá miután a csereingatlanból a kártalanítás egészen nem lehetséges az u. n. Márk Béla féle kaszálóból 6 k. h-at, 3./ végül a fentemiitett "Kenderföldtől" cca 2 km távolságra levő Márk Béla féle "erdő dűlőből" cca 16 kh. szántóterületet javasolt kártalanításra. A kiszállott Bizottság a "Kenderföld" helyett juttatandó 17 szám alatt megjelölt szántóterületnél a cserearányt 1:1-hez, továbbá a 27 szám alatt jelölt kaszálóból a cserearányt 1:2-höz, végül a 37 szám alatt megjelölt Márk Béla féle és "erdő dűlőben" levő szántóterületnél a cserearányt 100:150-ben állapította meg. A Földigénylő Bizottság harmadsorban házhelyterület létesítésére javasolta a község északkeleti részén közvetlenül a község természetes folytatásaként a miskolci ut mellett az u. n. "Füzes dülő"-ben elterülő kisgazdák tulajdonát képező cca 120 kh. kiterjedésű ingatlant. A gazdasági szakértő megállapítása szerint a fenti terület III.o. termő vályogtalaj. A Földigénylő Bizottság előadta, hogy harmadsorban javasolt ezen 120 kh-at kitevő ingatlan helyett csereingatlan gyanánt