Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

III. fejezet - Az 1945-ös földreform

lentette, hogy a vármegye területén 13.997 kat. hold 40 -öl kiterjedésű ingatlan juttatására hozott a Tanács véghatározatot, amelynek során 3.456 család részesült ingatlanjuttatásban.Megelőzőleg az orosz katonai parancsnokság a Vármegyei Állami Gazdasági Felügyelőségtől kért hasonló adatokat. A Gazdasági Felügyelőség a Földhivatal kimutatásától lényegesen eltérő adatokat szolgáltatott, különösen pedig a földigénylök számára vonatkozólag, mert több, mint 30.000 igénylőt jelentett. A Vármegyei Földhivatal nem kutatja azt, hogy a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség az általa szolgáltatott adatokat honnan, milyen hatóságoktól, vagy hivataloktól szerezte be, csak leszögezi azt, hogy a saját adatait a községi földigénylő bizottságok által felterjesztett statisztikai adatok feldolgozása utján nyerte. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni azt, hogy a vármegye területén valamennyi, a földreform céljára igénybevehető ingatlan a jogos földigénylők között ki van osztva és azokon a folyó gazdasági évben már a juttatottak gazdálkodnak. Kivételt itt csak a régebben kishaszonbérletben adott ingatlanok képeznek, amelyek a folyó gazdasági év végéig a volt kishaszonbérlők használatában maradnak. A Földhivatalnak semmi körülmények között és semmilyen hivatallal vagy hatósággal szemben nem célja a félrevezetés és a tényeknek meg nem felelő adatok szolgáltatása. Mindig csak azokat a földreform lebonyolítására rendelt hivatalos szervektől hivatalosan gyűjtött adatokat szolgáltatja és fogja szolgáltatni, amelyek a valóságos helyzetnek mindenben megfelelnek. Időrendi sorrendben a dolog természetéből folyólag mutatkozhatnak némi eltérések, de ezek a számadatok a munka előrehaladásához képest mindig a pillanatnyi helyzetet tüntetik fel mindaddig, mig a földreform teljes befejezésével végleges adatokat szolgáltathatunk. Folyó hó 6-án a délelőtti órákban a miskolci orosz városparancsnok ur előbb a Gazdasági Felügyelőség vezetőjét, majd a vármegyei Földbirtokrendező Tanács elnökét és a Földhivatal ügyvezetőjét és helyettesét rendelte magához kihallgatásra, mely alkalommal az orosz ellenőrző bizottság nevében igen élesen mutatott rá arra, hogy egyrészt a földreform végrehajtásával megbízott szervek, másrészt gazdasági felügyelőség adatszolgáltatása nem egyezik, másrészt igen lassúnak tartotta azt az ütemet, amellyel a lebonyolító szervek a földreformot végrehajtják. Ezzel a megállapítással kapcsolatban kilátásba helyezte, hogy a központi nemzetközi ellenőrző bizottság utján jelentést tesz az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak. Az orosz városparancsnok ur a tárgyalás folyamán magához kérette még Borsodvármegye főispánját, akinek szintén tudomására hozta a fentieket és felkérte őt, saját hatáskörében is szorgalmazza a földreform lebonyolítását és ezen a téren ellenőrizze a lebonyolító szervek működését. (...) Miskolc, 1945. augusztus hó 7.-én. Parcsetich Béla a Földbirtokrendező Tanács elnöke, (olvashatatlan aláírás) a Földhivatal ügyvezetője. Sömjéni (?) a Földhivatal helyettes ügyvezetője, Borsod Vármegyei Földbirtokrendező Tanács 1/76. 1945. ein. Tárgy: Birtoklevelek azonnali kiosztása és vetőmag biztosítása. Községi Földigénylő Bizottságoknak, Székhelyeiken. A szövetséges Ellenőrző Bizottság miskolci képviselője f. évi augusztus hó 23. napján kelt felhívására a Megyei Földbirtokrendező Tanács elrendeli, hogy a Községi Földigénylő Bizottságok azonnal, de legkésőbben f. évi augusztus hó 27.-ig a birtokukban lévő u. n. birtokleveleket a juttatásban részesített községbeli lakosoknak osszák ki. Egyúttal a Tanács elrendeli, hogy a vetőmag biztositása céljából a Községi Földigénylő Bizottságok a Termelési Bizottsággal egyetértésben a községben rendelkezésre álló minden buza, rozs stb. vetőmag készletet zár alá vegyenek és azt a jövő évi termés biztosítására foglalják le.