Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
III. fejezet - Az 1945-ös földreform
elbírálásánál jóváhagyható nem lesz, már előre fellebbezést adtak be az Országos Tanácshoz, amely fellebbezésben a Megyei Tanácsot meg nem értő antiszociális és reakciósnak nevezik. A Megyei Tanács Ónod község elbírálásához, illetve a tárgyaláshoz meghivta a földigénylő bizottságot és a község főjegyzőjét is. A földigénylő bizottság teljes létszámban meg is jelent. A Megyei Tanácsot az késztette az egész földigénylő bizottság meghívására, mert előfordult már az, hogy egy földigénylő bizottság 5 taggal képviseltette magát, akikkel a Megyei Tanács megállapodást létesített. Az otthon maradt földigénylő bizottsági tagok a beküldött és képviselettel megbízott 5 taggal létesített megállapodást nem ismerték el kötelező erejűnek, mert abban nem az egész bizottság vett részt. Ez a tapasztalat késztette a Tanácsot az egész földigénylő bizottság meghívására. Alighogy az ónodi földigénylő bizottság a szobába lépett, annak elnöke Cs. Szabó Károly minősíthetetlen modorban és hangon vonta kérdőre a Megyei Tanácsot, hogy "mi értelme volt annak, hogy ennyi embert becsöditett ide." Utána a tárgyalás során kijelentették, hogy a Megyei Tanács határozatait minden esetben más-más ügyvéd írja alá és azok rendelkeznek. Kijelentették azt, hogy minden birtokot igénybevettek és vissza nem adnak senkinek sem egy talpalatnyi földet sem és ha valaki oda megy, ők azokat elintézik. Amikor az elnök figyelmeztette őket, hogy kormányrendelet szabályozza azt, hogy a földigénylő bizottságnak miként kell eljárnia, az ónodi elnök azt mondotta, "le van sajnálva." Hogy még jobban hasson reá a Megyei Tanács elnöke, magyarázta nekik miszerint a rendelet az ország összes politikai pártjainak az elhatározása és jól megfontolt akarata volt és felsorolta a politikai pártokat a következő sorrendben: a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt stb. Ugyancsak Cs. Szabó Károly elnök a következő kijelentést tette: "Csak az első kettőt tessék mondani, a többi az nem párt, hanem szemét." Hogy a Megyei Tanács és a rendelet végrehajtását megakadályozzák, kijelentették valamennyien, hogy azonnal lemondanak. A Megyei Tanács elnöke felhivta őket arra, hogy a jegyzőkönyvet irják alá, amely tartalmazni fogja a lemondásukat is. Cs. Szabó Károly elnök kijelentésére: "Gye rünk és hagyjuk itt őket" , kimentek a szobából anélkül, hogy a jegyzőkönyvet aláirtak volna. Az ónodi földigénylő bizottság e szerint lemondott. Minthogy nem irták alá a jegyzőkönyvet a Megyei Tanács ugy látja, hogy a bizottság lemondása nem komoly. Mindenesetre egy bizonytalan állapotot teremtettek, amelyet akként kell rendezni, hogy a földigénylő bizottságot a Megyei Tanács leváltja és helyébe másikat választ. Hejőpapi község földigénylő bizottsága hasonlóképen nem engedelmeskedik. Egyébként egyszerű másolatban 2 jelentését ide csatolom. Borsodszemere községben a vármegyei rendőrség nyomozást folytatott le, amelynek eredményét egyszerű másolatban ide csatolom. A putnoki elöljáróság telefonon a következő jelentést küldötte /: Putnokról, hogy Serényifalva községbe azonnal szálljon ki egy bizottság, mert a helybeli földhözjuttatottak tettlegességgel akarnak érvényt szerzni egyéni jogaiknak. A földigénylő bizottság ugyanis a Miklós nevü tanya, cca 12 k. hold őszi vetését a rajta gazdálkodott, illetve müveit gazdasági cselédeknek /3 család/ 9 k. holdon termelt vetést Ítélte meg, mig más földigénylőknek csak 3 k. hold termelt vetést. Aratni kell, s félős, hogy a juttatottak egymásnak mennek :/. A Miskolci Nemzeti Bizottság az ide egyszerű másolatban csatolt felhívást intézte, azonban a földigénylő bizottságok egyes tagjaik magatartása miatt a felhívás sok helyen eredménytelen. A Megyei Tanács azt kéri méltóztassék ezen földigénylő bizottságok leváltását engedélyezni és erről az ügy sürgősségére való tekintettel táviratban a Megyei Tanácsot kiértesíteni. Miskolc, 1945. július hó 21.-én. Erdély Károly Dr. Parcsetich (2 olvashatatlan aláírás) P. H. Mező József