Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

birtokbaadott 111 hold s a megváltott, de még nem juttatott 39 hold 1133 öl kiterjedésű birtoktestek megváltási árának dr. vitéz Homolya János, vitéz Gomba Kálmán és vitéz Búz Ferencz által 1929 évi február 19-én beadott újrafelvételi kérvény alapján 1929 február hó 27 napján 10293/1929 O.F.B, számú végzéssel elrendelt megállapítás végett az 1928 évi XLI. t. c. 3 §-a és az 1924 évi VII. t. c. 13 §-a szerint megtartott eljárás után a felek és a szakértők meghallgatása mellett 1929 június hó 3 napján megtartott tárgyalás alapján az I. fokon eljáró bíró meghozta a következő ítéletet: Az I. fokon eljáró bíró a Burger Irén és Burger Margit tulajdonát képező s a mezőkeresztesi 1336 és 2907 számú tjkvben felvett úgy a már a vitézi széknek juttatott 111 h., valamint a megváltott, de még az O.F.B, rendelkezése alatt álló 39 h. 1133 • öl területnek - melyek a mezőkeresztesi 1040 számú kataszteri birtokivben 7161-7183 és 7120-7123/2 kataszteri hr. számok alatt vannak az 1921 évi szeptember 7iki kataszteri állapot szerint felvéve - a megváltási árát a kat. tiszta jövedelem hatvanszorosában a 800/1929 számú P. M. rendelet alapján állapitja meg s a kiszámítást az elöljáróság feladatává teszi. (...) A felek által felvetett azt a vitás kérdést, hogy a megváltott, de még az O.F.B, rendelkezése alatt álló s folytatólag a vitézi szék által igényelt 39 h. 1133 • öl kiterjedésű birtoktest megváltási árára az 1928 évi XLI. t. c. 3. §-a alapján ezen itélet, vagy a már előzően itéletileg magasabb összegben megállapított vételár legyen az irányadó, oly módon dönti el, hogy a juttatás alatt álló 39 h. 1133 öl megváltási ára is kataszteri érték alapján számítandó ki. Ezen itélet ellen 15 nap alatt benyújtható fellebbezésnek van helye. Indokok: Az O.F.B. 14748/1925 O.F.B, számú ítéletével Burger Irén és Burger Margit megváltást szenvedőknek a mezőkeresztesi 1336 és 2907 számú tjkvekben felvett háborús szerzeményű birtokát egészben megváltotta s abból 111 holdat a vitézi széknek juttatott, a vitézi szék ezt a 111 holdat három részre osztva Dr. vitéz Homolya János miskolci ügyvédjelöltnek, vitéz Gomba Kálmán és vitéz Búz Ferencz mezőkeresztesi gazdálkodóknak adományozta, 39 h. 1133 • öl egyelőre a megváltást szenvedő birtokában és használatában van, 1929. évi június hó 4ik napján a vitézi szék azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az O.F.B, ezen 39 h. 1133 • ölet kat. tiszta jövedelem után kiszámitandó megváltási ár ellenében folytatólag juttassa a vitézi széknek. A 22746/1926 O.F.B, számú II. fokú ítélettel jogerőre emelt 14748/1925 O.F.B, számú I, fokú itélet a birtokban levő szántó területek árát kat. holdanként 1000 arany koronában, a rétek megváltási árát ugyanennyiben s a legelőterületek megváltási árát kat. holdanként 450 ar. koronában állapította meg. Dr. vitéz Homolya János és társai 1929 február 19én - tehát törvényes határidőn belül - előterjesztett újrafelvételi kérelmükben a megváltási árnak az 1928 évi 41. t. c. 3 §-a alapján ujabbi megállapítását kérték. Az eljárás lefolytatásával megbízott bíró a megváltási ár ujabbi megállapítása végett két gazdaszakértőt hallgatott meg, akiknek a becslését teljesen magáévá tette s megállapította, hogy a szóban forgó földek bár a község középpontjától nagy távolságban, de a csincsetanyai vasúti állomás közelében elterülő jó minőségű, sik földek, melyekért kat. holdanként 2 q buza haszonbért fizettek s amelyeken normális gazdasági évben eljáró bíró tudomása szerint kat. holdanként 10-12 q-ás átlagos búzatermés érhető el, a szántóterületek átlagos kat. tiszta jövedelme 18-19 korona, a legelőterületek átlagos kat. tiszta jövedelme két parcellánál a 11 koronát meghaladja, a kat. tiszta jövedelmi adatok is a földek jó minősége mellett szólnak, amelyeknek forgalmi értéke és belső állandó értéke a kataszteri értéknél magasabb, ily tényállás mellett s másrészt figyelemmel arra, hogy a földtulajdonosok s édesatyjuk, Burger Sámuel közismert gazdák kizárólag s állandóan gazdálkodásból éltek s a megváltott birtokot ugyan a háború alatt, de más birtokon folytatott gazdálkodás megtakaritott gyümölcseiből s nem a háborús konjukturáknak más téren tisztességtelen kihasználásából szerezték, ezen indokok mellett eljáró bíró nem látott alapot arra, hogy a megváltási ár a kataszteri értéknél alacsonyabban állapittassék meg. A szakértők az adó alá nem eső területekre azt javasolták ugyan, hogy ezeknek a megváltási ára a juttatottakkal szemben s a megváltást szenvedők javára a szomszédos parcellák kataszteri értékével egyezően állapitassék meg - eljáró bíró azonban a szemle alapján úgy találta, hogy az adó alá nem eső