Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

Indokok: Az Országos Földbirtokrendező Biróság tényként állapitja meg, hogy a 45996/1925. számú Ítélettel házhelyhez juttatott borsodi kérelmezők és a megváltást szenvedő dr. Bárczay László földbirtokos a házhelyek megváltási árára nézve megegyeztek és azt négyszökölenként 1.5 azaz egy egész 5 tized aranykoronában állapították meg, a fizetési feltételekre nézve azonban egyességet létrehozni nem sikerült, mert Bárczay László földbirtokos a vételár azonnali kifizetéséhez ragaszkodik.Minthogy a vételár a helyi viszonyoknak megfelel, az arra vonatkozó egyességet a Biróság jóváhagyólag tudomásul vette, a Bárczay László földbirtokos által megkivánt azonnali fizetés azonban a kérelmezők házhelyhez juttatását lehetetlenné teszi, mert mint az panaszbeadványukban foglalt észrevételükből kitűnik, anyagi teljesitőerejüket meghaladja, ennélfogva a Biróság állandó joggyakorlatának megfelelően a kérelmezőket a részletfizetés kedvezményében részesitetteA házhelyhez juttatottak által felajánlott fizetési feltételekből a Biróság azt állapitja meg, hogy a kérelmezők tudatában vannak a juttatás viszterhes voltának és fizetési szándékuk komoly, miért is felajánlásuknak megfelelően az első részletet a vételár 1/4-ed részében állapította meg, fizetési határidőül pedig jelen ítélet kézbesítésétől számított 30 napi határidőt engedélyezett. A hátralékos vételár két egyenlő részletben fizetendő és pedig a felek felajánlásának megfeleleően 1927. évi február hó 4-én és 1928. évi február hó 4-én. A hátralékos vételár után járó kamatoknak 5 %-ban való megállapítása a Biróság állandó gyakorlatán alapszik.Kelt Budapesten, az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak 1926. évi április hó 22. napján tartott tanácsüléséből.dr. Füzesséry Tibor tanácselnök helyett: P. H. dr. Gyurkovich tanácselnök EDELÉNY 14105/1931. O.F.B. Kb. V. (...) Indoklás: (•••) A biróság megállapítja, hogy Edelény községben sok az eredeti kiosztás után beállott változás, de megállapította azt is, hogy a hitbizományi uradalomból kiosztott földek a község középpontjától, az egyes juttatottak lakásától távol, Borsodszirák és Finke határánál feküsznek, szántóvá feltört legelőterületek, amelyek imitt amott csekély termőségü vizenyős területek, melyek az azonosítás alkalmával általában silány földeknek tüntettek fel, megállapította, hogy azon körülmény eredményezte a változásokat, hogy az igavonó erővel nem rendelkező földnélküli és egy két holdas törpebirtokos juttatottak a távolfekvő földeken eredményes gazdálkodást folytatni nem tudtak, mert csak költséges bérszántással tudták azokat megművelni és ezen gazdasági okok miatt voltak kénytelenek a juttatott földektől megválni, amelyek reájuk rentábilis gazdálkodási lehetőséget nem jelentettek volna, az elöljáróság tehát helyesen járt el, amidőn a gazdasági lehetetlenségbe eső földmivesek lemondása folytán megüresedett földeknek oly törpebirtokos kisgazda kezekbe való juttatásáról gondoskodott, akiknek gazdasági felszerelésük és igavonó erejük van, az annuitásos tőke és kamat törlesztésre és az adók fizetésére megfelelő anyagi erővel rendelkeznek, mert ellenkező esetben a földeknek müvelés és hasznosítás nélkül hagyása miatt, megjegyezve, hogy földnélküliek a földek átvételére nem is jelentkeztek, az államra anyagi hátrány háramlóit volna, ezen körülmény indokolja, a tömeges lemondás folytán birtokba vezetettekre nézve a tényleges birtoklás tudomásul vételét és azt, hogy a birtoklásban gazdát cserélt földek az érdemes és fizetőképes tényleges birtokosok javára lettek juttatva, akiknek kezében a földek