Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

Bevezetés

nyos esetekben. Különbséget tesz azonban új szerzeményű és történelmi birtokok között. így a szükséghez képest egész terjedelmükben is, illetve bizonyos esetekben 50 holdon felül megválthatók az 1914 július 28-ika és 1920 december 7-ike között élők közötti jogügylettel (tehát nem örökösödés útján) gazdát cserélt ingatlanok, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek birtokai, valamint az állam ellen irányuló bűntett vagy vétség miatt elítéltek ingatlanai. Ugyancsak egész terjedelmében megváltható az a nagybirtok is... amely élők közötti jogügylettel 1914 július 28. napját megelőző 50 éven belül olyan körülmények között cserélt gazdát, amelyek miatt az elővásárlási jogot is gyakorolni lehetett volna. Megváltható továbbá bármely nagybirtok mezőgazdasági művelésre alkalmas földjéből annyi, amennyi az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB.) megállapítása szerint nem gátolja a megmaradt birtok okszerű kezelését. Közép- és kisbirtok feltétlen szükség esetén is csak akkor váltható meg, ha korlátolt forgalmú vagy 1914 július 28-ikát megelőző 50 éven belül gazdát cserélt, feltéve, hogy tulajdonosa nem földműves stb. ... és ha a szükséges mezőgazdasági müvelésre alkalmas földeket még távolabb fekvő nagybirtokokból sem lehetne megszerezni... A megváltási ár tekintetében alapelv, hogy az érdekeltek az ingatlannak a megváltási ár megállapításakor meglévő teljes értékét kapják kárpótlásul. Ha a megváltási árra nézve az érdekeltek között egyezség nem jött létre, vagy a létrejött egyezséget az OFB. nem fogadja el, a megváltási árat, - az érdekeltek által megnevezett szakértők meghallgatásával - végérvényesen az OFB. állapítja meg. A törvény módot nyújt arra, hogy a megváltási ár megállapítása egyezség útján vagy az OFB. által is elhalasztassék, ez azonban a tulajdonos beleegyezése nélkül 10 évnél hosszabb időre nem terjedhet. Az elhalasztás esetében a földhöz juttatottaknak megfelelő haszonbért vagy évi járadékot kell készpénzben vagy terményekben fizetniök, sőt az OFB. előleg fizetését is elrendelheti." „Már hét éve tartott a földreform lebonyolítása, amikor a pénzpiaci viszonyok javulása következtében a kormány elérkezettnek látta az időt a reform pénzügyi kérdéseinek rendezésére... A földreform befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928:XLI. törvénycikk és az 1300/ 1929. M. E. rendelet kimondja, hogy a megváltást szenvedők és a földhözjuttatottak között fennálló közvetlen jogviszony megszűnik. A két fél közé a törvény külön szervet iktatott: a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezetet, amelynek feladata lett egyrészt a földbirtokosok kártalanítása, másrészt a földhözjuttatottak tartozásainak behajtása... Az 1928. évi törvény az ármegállapítást egységes alapra, nevezetesen a földadókataszteri tiszta jövedelem alapjára helyezte akként, hogy a kat. tiszta jövedelem minden koronája után a birtokost 60 pengő kártalanítás illeti meg a megváltott mezőgazdasági ingatlanok után." Szót kell ejtenünk a vitézi telkek kérdéséről is, mivel ezek alakítása és adományozása külön hangsúlyt kapott a juttatások sorában. Kerék Mihály könyvéből idézem: „Még a földreformtörvényt megelőzően alkotta meg Magyarország Kormányzója a Vitézi Rendet. A kormányzó terve így szólt: »Azokbol a földekből, amelyeket magánosok vagy köztestületek felajánlanak, kisbirtokokat (vitézi telkeket) fogok majorátusként adományozni a haza védelmében kitűnt oly honfiaknak, akik vitézi és erkölcsi tekintetben, szóval jellemileg teljesen megbízhatók és az utóbbi forradalmak alatt hazafias magatartásukban egy pillanatig sem tántorodtak meg. A vitézi telekkel megadományozottra nézve megfelelő kötelezettségek (közszolgálatok) lesznek egybekapcsolva, amelyek a birtokkal együtt apáról-fiúra szállnak és kihatásukban a vitézi telkek birtokosait a belső rend és nyugalom és egyúttal az ország védelmének megbízható támaszaivá fogják tenni. Ezzel két célt szolgálunk: lesz az országnak egy minden eshetőségre kész, teljesen megbízható szervezete, amelynek tagjai tekintélyüknél fogva a vidék lakosságára nevelő hatással lesznek, másrészt a falu népét különleges pozíciójuknál fogva példájuk követésére serkentik.« ... A vitézi telek korlátolt forgalmú ingatlannak tekintendő,