Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)

alkotmány életbe lépése nyomán került sor; A presbitérium lelkészelnöki tisztét gyakran a püspökséget viselő lelkipásztor (sokáig Farkas István majd Enyedy Andor) töltötte be. A gyülekezet és feladatai növekedésével a harmincas évekre három - hozzávetőlegesen azonos lélekszámú

39 - egyházrészt alakítottak ki (központi, alsó- és felsővárosi), melyek a lelkigondozás elmélyítésére saját tanácsot választottak, élükön egy-egy lelkipásztor állt. (A központi élére automatikusan mindig a Miskolcon legrégebb óta szolgáló, a felsővárosi élére a legrövidebb időt a városban töltött lelkész került.) Valamennyi egyesület, egyházrész, illetve Kálvin Szövetségi körzet külön bibliaórát működtetett. Ez a szervezeti felépítés egyébként már a missziós tevékenységet egyértelműen egyházi felügyelet alatt (és hatékony koordinációval) működtette. Az egyházkormányzás munkáját a presbitérium, illetve annak elnöke, az erre a tisztségre három évenként megválasztott lelkész és a főgondnok végezte. A presbitériumnak 6 állandó bizottságát alakították ki (missziói bizottság, mely teljesen azonos volt a Kálvin Szövetség nagyválasztmányával, iskolaszék, pénzügyi, gazdasági, temetőügyi bizottságok és az egyházközségi bíróság), szabályozták a lelkészek munkabeosztását, a tanítók, diakonisszák, diakónusok stb. jogait és kötelességeit. Ezenkívül több alkalmi illetve ad hoc bizottságot is létrehoztak, összességében rendkívül jól szervezett, de nem bürokratikus módon intézték a több ezres gyülekezet ügyeit. Mindennek a hitélet szempontjából mutatkozó fontosságát a lelkészek (Farkas, Enyedy és az 1932-ben harmadik lelkészi állásra meghívott Pósa Péter) egy, az egyházközséghez intézett „szózat"-ban is nyomatékosították. Meg kell még említenünk a harmincas évekből Illyés Bertalan másodlelkészt, püspöki titkárt, valamint azt, hogy rendszerint 4 segédlelkész szolgált a gyülekezetben. A presbitériumnak a harmincas években a 100 főt meghaladó létszáma lassan a működőképességet kezdte veszélybe sodorni. Az egységes miskolci egyházközségből egyébként 1929-ben vált ki Martintelep, mely teljesen önálló életét csak templomának 1930-ban történt átadásával kezdte meg, első lelkiA Magyarországi Református Egyház törvényei. Az 1928. évi május hó 8. napján megnyílt negyedik budapesti országos zsinat által alkotott kilenc törvénycikk. Bp., 1933.; Az egyházi törvényeket egyébként a város polgármestere is kihirdettette, ld. pl.: B.-A.-Z. m. Lt. IV.B. 1906/a. 20679/1938., 1476/1940. sz. 1943-ban a központi egyházrésznek 1428, az alsóvárosnak 1814, a felsővárosnak 1784 választója volt. SRKLt. R.B. I. 1/1.