Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)

A vallásos, missziói célzatú szerveződések között első helyen kell említenünk a Kálvin Szövetséget, melynek önálló miskolci szervezetét 1925. február 15-én alakult meg. Farkas Istvánnak a megalakuláskor elmondott szavait nem érezzük ünnepélyes túlzásnak: „Fordulópontnak tartjuk ezt a napot egyházunk történetében, mert most már kialakulnak az egyházi munka minden ágának keretei, csak lélek kell, hit és akarat kell, hogy jöhessenek nagy megvalósulások, gazdag eredmények."

22 A szövetség létrehozta vezető szerveit, megválasztotta irányító személyiségeit is. Az ügyvezető elnök, majd később elnök Enyedy Andor kezdettől meghatározó személyisége volt a szövetségnek. A Kálvin Szövetség szinte korának valamennyi társadalmi problémájának (nem megoldását, hanem) enyhítését felvállalta, a szegénységtől, a munkanélküliségen keresztül az egyke-kérdésig - s mindezt kálvinista szellemben. Tulajdonképp a Kálvin Szövetség olyan - az egyház által ellenőrzött - keret-szervezetként is működött, mely integrálta a különböző részterületekre szakosodott egyesületeket. A szövetség 12 bizottságot hozott létre, melyek részben a szervezet és a majd 17 ezres lélekszámú egyházközség zökkenőmentes működtetésével foglalkoztak (szervező, rendező, gazdasági, számvizsgáló és fegyelmi bizottság), részben pedig egy-egy „célba vett" karitatív illetve egyháztársadalmi feladatkörre szakosodtak (templom-, temető-, szegény-, beteg-, özvegy és árvagondozó, fogházlátogató illetve tanuló-jóléti bizottságok).

23 A Kálvin Szövetségnek külön volt egy Nőegylete illetve egy Leányegylete, melynek a jobb feladatmegoszlás miatt létrehozták külön Füzes-utcai Leányegyletét is. Ezek a szervezetek is nem kis harcot vívtak a közönnyel, a fiatal lányok, asszonyok egyházi-vallási aktivitásának fokozásáért, az 1925-ben alakult központi Leányegylet tagsága a százat is alig haladta meg, és sikeres évnek számított, ha tíz új tag belépett. Ehhez képest rendkívül kiterjedt szervezkedést folytattak, bibliaórákon vettek részt, könyvtárat működtettek, előadóesteket szerveztek, létrehoztak több bizottságot (szociális, propaganda, „bazár"bizottság) stb. Rendszerint tartottak külön összejöveteleket nagyobb nemzeti és egyházi ünnepeken.

24 A leányegyletnek volt egy üdülője is Tapolcán, melynek működtetését részben szintén kultúrdélutánok Református Egyházi Értesítő, 1925. február 22. 1-2. p. A Miskolci Kálvin-Szövetség ügyrendje. Miskolc, 1926. 8. p. Ld. pl. 1935. évi munkájukról: Református Egyházi Értesítő, 1936. február 15. 512. p.; 1934. március 24. 10-12. p. stb.