Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)

is, a hajnali iskolába járás megszüntetésével." Mivel „a gyermekeknek téli napokon hajnal előtt való oskolába járások mind haszontalannak, mind pedig veszedelmesnek lenni láttatna'", nyáron 7-től 10 óráig, illetve délután 2-től 4-ig, télen pedig 8 órától szabták meg a napi iskolázás idejét. Megfogalmazták az iskoláztatás új szempontjait is. Figyelmet érdemel egyrészt a felvilágosodás hatása, másrészt pedig az a szempont, amely a tanulásnak már nem csupán az írástudói pálya utánpótlásképző szerepét tartja szem előtt, hanem szélesebb gyakorlati hasznát is hangsúlyozza."

18 ,A' melly tag a testben egészségtelen, azt nem kell mingyárt el vágni és haszontalanná tenni, hanem minden utat módot el kell követni meg gyógyításában, és csak akkor kell azon extremumra lépni, a ' midőn már egy részrül gyógyulása felől semmi reménység nints, más részrül pedig, ha el nem vágattatik, a többi tagot is inficiallya. A' Respublica nem egyedül azért tart oskolát, hogy akik abban tanulnak vagy mind papok, vagy mind fő külső hivatalokra valók légyenek, hanem szükséges a' Respublicaban mind fő mind alább való hivatalokra a' Subjectum." Akiknek képességeik elégtelenek a magasabb tudományokra, vagy megátalkodottságuk miatt nem haladnak előre a tanulásban, azokat erőltetni nem kell. Viszont szükséges megtanulniuk a számolást, írást, levél-, szerződés- és nyugta szerkesztést, „mellyek nélkül semmi statusban boldogok nem lehetnek". A nevelési elveket összefoglaló határozat szigorúan megtiltotta a szegény diákok, az un. mendikansok megalázását, beleértve a tehetősebb tanulók általi szolgaságra kényszerítést is. „A ' mendicansok a deákoknak semminemű kötelességgel ne tartozzanak, mint hasonló beneficialusok, hasonló beneficiatusnak, hanem lakjanak az oskolában a ' tanulás kedvéért, különb ember gyermeke mellett sincs más, hanem a ' csizmáját maga tisztíttya meg, maga hoz magának vizet, maga rak tüzet, és maga a ' vállán viszi a ' köpenyeget, az ily gyermekek csak annyiban köteleztessenek ezekre, amennyiben ők is a meleg házban laknak, ők is vizet isznak 's a' többi". A szegényebb sorsúak a gyülekezet költségén tanulhattak, de megengedték azt is, hogy „úri gyermekek mellé recommendáltassanak" szolgadiáknak, így találva fedezetet a tanulásra. 37 SRKLt. A. XXII. 7899. Sárospatakon az iskolai törvények így rendelkeztek a felkelésről: „Az oeconomus ... a felkelésre reggel három órakor, télen és nyáron, jelt adjon...". Szentimrei Mihály: A Sárospataki Református Kollégium 1618-as rendszabályai és 1620-as törvényei. Sárospatak 1996. 75. p. 38 SRKLt. A. XXII. 8139.