Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)

Paksi József helyére végül nem Tompa Mihály, hanem Kun Bertalan (1817-1910) került 1850-ben.

23 Neki már voltak korábbi miskolci kapcsolatai is, amennyiben az itteni líceumban végezte el a bölcsészeti és filozófiai osztályokat. Még nem volt ötven éves, amikor 1866-ban püspökké választották. Apostol Pált a tiszáninneni püspöki hivatalban - megtörve a sort nem miskolci lelkész, hanem pataki tanár követte 1860-ban. Zsarnay Lajos (1802-1866) azonban a megválasztását követő évben a miskolci eklézsia pásztora lett, felcserélve a tanári hivatást a lelkészivel.

24 Az önkényuralom idején a protestáns autonómia egyik legelszántabb harcosa volt. Tudományos működéséért, főként görög szótárát méltatva, 1858ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé sorolta. Kun Bertalan halála után négy esztendőre Sátoraljaújhelybe került a püspöki hivatal, miután az ottani lelkészt választotta a kerület. Fejes István azonban 1913-ban elhunyt, s az egyházkerület bizalma újra az egyik miskolci lelkészen nyugodott meg. Tüdős István (1866-1918) sárospataki, jénai és kolozsvári tanulmányok után - az utóbbi egyetemen bölcsészdoktorságot szerzett, miután patakon teológiai magántanár lett - Miskolcra került segédlelkésznek 1892-ben.

25 Három évvel később teológiai tanár lett Sárospatakon. Majd 1905-ben a miskolciak papjuknak választották, a kerület pedig püspöknek 1914-ben. Tompa Mihály ugyan nem jött Miskolcra, a városnak mégis lett költő papja Nyilas Samu személyében.

26 Szederkényben született 1830-ban, a gimnáziumot és a teológiai tanfolyamot Miskolcon végezte, az utolsó két esztendőt Patakon járta. Segédlelkész 1851-1853 között gimnáziumi tanulmányainak színhelyén lett, majd 1867-ben az egyik lelkészi állásra megválasztotta a miskolci eklézsia. Itt hunyt el 1874-ben. Életében kedvelt költő volt, többször jutalmazták verseit.

27 Az egyházközség lelkipásztorai, amellett, hogy koruk képzett teológusai közé tartoztak, a város szellemi- és politikai közéletében is jelentős szerepet játszottak. Szathmári Paksi József például új kiadásban közrebocsátotta Benkő Sámuelnek „Topographia oppidi Miskolcz historico-medica" című művét 1818-ban. Nyilas Samu a Borsodi Nőegylet jegyzőjeként tevékenykedett, 1868-ban árvaházuk megnyitásánál ő volt az egyik ünnepi szónok. Borsod vármegye közgyűlésén 23 Zoványi, 1977. 355.p 24 Zoványi, 1977. 710. p. 25 Zoványi, 1977. 661. p. 26 Szinnyei, IX. kötet, Bp. 1903. 1170-1171. pp. 27 Nyilas Samu Költeményei. Bp. 1871. 1-4. pp.