Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)

landósították. A korábbi gyakorlattal ellentétben, ami szerint az ide került rektoroknak egy-két éven belül külföldi egyetemekre kellett mennie, most lehetőség nyílt arra, hogy külföldről hazatért rektorokat alkalmazzanak, hosszabb időre is. így tölthetett az iskola élén huszonkét évet Miklós Sámuel, akinek rendszerező és szervező tevékenysége erősen meghatározta az iskola másodszori felvirágzását a nehéz körülmények ellenére is.

111 Vay Ábrahámnak a miskolci reformátusság védelmezőjének és patrónusának 1754ből származó saját kézzel írt tanúsítványa, mely szerint a főkurátorral, Négyessi Szepessy Istvánnal a Franekerben tanutó Szathmáry Pál támogatására a vicekurátorral kiutaltatnak 300forintot A reformáció felvétele és a XVIII. század utolsó évei között eltelt több mint kétszáz év alatt Miskolc korábban is látogatott iskolája jelentős változásokon megy át. Mint láttuk, nemcsak az iskolaépület gyarapodik, hanem az osztályok száma is eléri a korszak középfokú tanintézeteiben szokásosat. Ezzel párhuzamosan növekszik a tanulók létszáma, és az iskola jó hírét mutatja, hogy még más mezővárosokból is jönnek ide tanulni. Mindez annál is inkább lényeges, mert az iskolát teljes egészében a város tartja fenn, 1735-ig a városi tanács, később pedig a szintén a város lakói közül szerveződött konzisztórium révén. Tipikus példáját láthatjuk tehát az iskola kapcsán is annak, ahogyan a polgárok közönsége és az azt képviselő szervezetek gondoskodnak az 111 Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata I - V. Miskolcz 1866-1911. III. k. 460-470. p.