Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Deszkatemplom története. Összegzés

„Fából és deszkából" - A miskolci Deszkatemplom (Összegzés) A Deszkatemplom, Miskolc városának egyik jelképe, felépítésének hatvanadik évfordulójához közeledett, amikor 1997 decemberében gyújtogatás következtében leégett. Jelen kötet megjelentetését ez a tűzeset tette aktuálissá, valamint az a törekvés, hogy megpróbáljuk bemutatni, milyen sokféle módon vált jelképévé ez a templom a városnak, milyen sokképpen illeszkedik a város történelmébe és mindennapjaiba, akár csak úgy, mint a város büszkesége, mint egy gyönyörű épület, ami környezetével együtt régóta a városkép fontos része, akár eszmeiségében, történelmi, művészettörténeti szerepét tekintve. A templom nem csupán egy épület a sok közül, hanem szent hely is. A keresztény Európában századokon át jelentette mindenkinek az Istennel való találkozás, a megtisztulás, a megnyugvás helyét. A közösségnek is szent helye volt ez, hiszen fontos szervezőereje, szinte gyújtópontja volt a falvaknak, városoknak, ahol - nem lévén más, erre a célra használatos középület - a közösséget érintő ügyeket is itt intézték. A templom mai, szekuláris világunkban is színtere az Istennel való találkozásnak. Emellett arról is beszél, akik építették, az ő gondolataikról, művészetükről. A templom ugyanakkor a folyamatos jelen színhelye is, amit benépesítenek az emberek. A Deszkatemplom kapcsán ezért szólnunk kell azokról az emberekről is, akiknek az idők folyamán közük volt hozzá, akik lelkészként, gondnokként vagy a gyülekezet egyszerű tagjaként látogatták. Mivel a templom a református egyház istentiszteleti helye, a Deszkatemplom említésekor nem feledkezhetünk meg annak bemutatásáról sem, hogy mit jelentett a reformáció abban a városban, amely a reformáció századaiban közösségileg vette át a protestáns eszméket. A kötet célja a templom szerepét megmutatni időben és térben, a történelemben, az itt lakók életében. Emellett azonban, mivel a leégett templom a magyarországi templomépítészet egyik különleges darabja, nagy teret kap a Deszkatemplom és a korábbi fatemplomok építészettörténeti, művészettörténeti elemzése. A templom a környezetével, az úgynevezett Tetemvárral alkot szerves egységet, így a fejezetek között szerepel a Tetemvár topográfiai elemzése valamint a deszkatemetőt bemutató tanulmány is. A kötet három nagy egységre tagolódik, az első a történeti rész, amelyben nem csupán a templom és a hozzá tartozó gyülekezet történetére koncentráltunk, hanem igyekeztünk ezt úgy ábrázolni, mint ami