Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
Emlékezés Szeghalmy Bálintra, a Deszkatemplom tervezőjére (Horváth Béla)
polcán csak 60 ülőhely lesz, a többi kívül marad (eddig szabad ég alatt volt az istentisztelet). Erre a templomra 12.000 P van előirányozva, de aligha telik ki belőle. 5 A terv eddig nem került elő, így további részletek sem ismertek. - Miskolc-Tetemvári Deszkatemplom 1937. E létesítményről a kötetben külön tanulmány jelent meg. - Miskolc Avas református templom műemlék-helyreállítás. Az bizonyos, hogy 1934-1940 között a templomban ásatások és alapfalkutatások folytak. Adott időszakban részleges helyreállítás történt, de érdemi munkák sem a külsőben, sem a belsőben nem valósultak meg. Kivétel a padló tégla burkolata és az új padok. Ez utóbbiakat egyértelműen Szeghalmy Bálint tervezte. A felsoroltak a Szeghalmy életmű fontos és sajátos részét alkotják. Ezen időszak alatt számos más alkotása is készült, amit az irodalom nagyobbrészt már feldolgozott. Élettörténetének eddig ismeretlen fejezete, hogy Miskolcról kinevezése után is a Dunántúlra vágyakozott. A Nagykanizsán kialakult és változó személyi adottságoktól oda vezetői kinevezést remélt. Nagykanizsán azonban 1929. december 18-án a jelölési eljárás keretében már nem terjesztették elő, majd 1930. január 8-án az ismételt áttekintés sem hozott eredményt. Az 1930. február 11-i nyílt szavazás után reménye sem maradt a vezetői állás elnyerésére. Dunántúli támogatói ekkor javasolják, hogy pályázza meg a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia üresedő műszaki tanszékvezetői beosztását, amit 1931. február 19-én meg is tett. Eredménnyel azonban ez sem járt és közben fokozatosan, bár rendkívül nehezen és számtalan szakmai és emberi vita közepette munkásságát Miskolcról végezte. Emlékezetem szerint édesapámmal és velem 1944. október végén, november elején találkozott utoljára. Arról - tudomásom szerint nem volt szó -, hogy elhagyja Miskolcot és Magyarországot, ezekről csak 1944 decemberében értesültünk. Hosszú ideig a MFTR 1209. számú uszályán laktak, amely a hadi események alakulása szerint Linzben majd Passauban kötött ki. Passau és Deggendorf között alig 60 km a távolság és innen a hazautazás lehetősége is a legkönnyebbnek ígérkezett. 1946. július végéig volt lehetősége a hazatérésre, ami egyben nem jelentette volna állásának megtartását is, mert igazoló eljáráson kellett volna átesnie, amit minden közalkalmazottnak és iparos kereskedőnek meg kellett tennie. Közben azonban már megindultak az ún. " Bereczky é. n. 26-27'. p.