Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

Miskolc kiemelkedő egyéniségei és emlékük a Deszka-temetőben (Dobrossy István)

„biztosították" védelmét. Se a berlini, később pedig a moszkvai utat sem vállalta. Látását elveszítve, 1945-ben, 76 éves korában hunyt el. Felesége 1969-ben követte a tudós férjet, aki „csak" igazgató és tankerületi főigazgató lehetett.

24 SZŰCS SÁMUEL (Miskolc, 1819.-Miskolc, 1889.), ügyvéd A Borsodmegyei Lapok 1889. november 25-ei száma - hivatkozva a család által közreadott gyászjelentésre - a következőképpen méltatta az elhunyt személyiségét, munkásságát. „Szűcs Sámuel városunk egyik nagyrabecsült alakja, a Szűcs család nestora hunyt el váratlanul, alig pár pillanatnyi szenvedés után. Még vasárnap délelőtt a rokonainál tett látogatást, majd délután a Cassinóban volt, megszokott helyén olvasta újságait, s íme már az esteli órákban ravatalon feküdt a jó öreg úr, kinek egyszerűségénél csak szívjósága, önzetlenségénél csak szelíd lelkülete volt nagyobb. A haláleset híre városszerte általános részvétet keltett, mert hiszen Szűcs Sámuelt, mint közéletünk tevékeny munkását, mint Miskolcz városának és Borsodvármegyének élő biographiáját szerette, becsülte mindenki. " Szűcs Sámuel a naplóíró „család" legaktívabb, a történeti események dokumentálásában pedig a legprecízebb tagja volt. Saját életrajzát, élettörténetét is megírta, s a sajtóval ápolt jó kapcsolatára hivatkozva a nekrológot közzétevő lap szerkesztője ezt idézte. Szövegformálása stílust, s korhangulatot is idéz. „Szűcs Sámuel született Miskolczon 1819. április 2-án. Édes atyja volt Szűcs Sámuel ügyvéd s több vármegye táblabírája, édes anyja Paksi Szathmáry Susanna. Tanult a miskolczi ev. ref. főgymnasiumban, az eperjesi ágostai collegiumban, a jogot 1839-ben a kézsmárki ágostai líczeumben végzé Zsarnay Imre tanársága alatt. Még azon évben Pozsonyba ment országgyűlési gyakorlatra keresztatyja, Palóczy László borsodmegyei követ mellé ..." Hasonló stílusban írt önéletrajzából megtudjuk, hogy 1841-ben letette az ügyvédi vizsgát, s a megye alügyészévé nevezték ki. Erről a munkáról 1843-ban lemondott, s magánügyvédként dolgoLőcsei Elemér: Csorba György reál gimnáziumi igazgató találmánya új irányt szabhat a légiközlekedés terén. Reggeli Hírlap, 1928. május 4., XX. Melegen ünnepelték Csorba György főigazgató kettős kitüntetését. Reggeli Hírlap, 1934. január 27., Csató István: Az igazgató úr búcsúzik az iskolától. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1936. április 1.