Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)

(1782), az Isten hajlékaihoz való menetelre a hívő léleknek buzgó szorgalmatossága (1784), és a kéziratban maradt munkája, melyben a 79 Heidelbergi Katet magyarázza. Az első prédikátorokról tudjuk még, hogy Hevessy Mihály 1556ban iratkozik be a wittenbergi egyetemre, az őt követő Debreczeni Mihály 1582-ben lesz ugyanennek az egyetemnek a hallgatója, Ungvári András pedig, aki 1596 és 1612 között miskolci lelkész, 1590-ben tanul szintén Wittenbergben.

80 Az ő neve azonban nemcsak a wittenbergi egyetem anyakönyveiben szerepel, de neki ajánlja Böszörményi Péter a De vera Agnitione című, 1608-ban Magdeburgban megjelent könyvét. 1 A XVII. századra a magyar egyetemjárás irányai megváltoznak. A fokozatosan lutheránus fellegvárrá váló Wittenberg helyett a legtöbben Heidelbergbe iratkoznak be, ahol viszont a református ortodoxia építi ki a hadállásait. A heidelbergi egyetem egyik legnagyobb hatású professzoránál, Pareus Dávidnál tanul Sámsondi P. Márton is, akinek De preserventia Sanctorum című munkáját 1620-ban adja ki Pareus. Emellett többen neki is ajánlják műveiket: így például Egri Lázár Gáspár két munkáját dedikálja több miskolci személynek és a miskolci tanácsnak, valamint Szegedi Benedek borsodi esperes és Nolánus Mihály sajókeresztúri lelkész mellett Sámsondinak is.

82 Az első papok mellett több másodlelkészről, illetve iskolarektorról tudunk, akik szintén igényes külföldi egyetemi oktatásban részesültek, így például egészen korán, még Hevessy Mihály szolgálati ideje alatt lehetett iskolarektor Miskolcon Sárközi Dohi Bálint, aki Rákóczi Zsigmond (akkor egri kapitány, Heves és Borsod vármegyék főispánja, később erdélyi fejedelem) pénzén jut el 1587-ben Wittenbergbe,

83 majd 1588-ban Heidelbergbe

84

. Több műve jelent meg wittenbergi kiadásban ez alatt az idő alatt. Tudjuk továbbá két másodlelkészről, hogy külföldi tanulmányokat folytattak. Közülük Harsányi István valószínűleg alig két évig működött Miskolcon, éppen azután, hogy tanulmányai végeztével hazatér Magyarországra. A teljes nevén Harsányi Móricz Istvánként ismert teológus 1656-ban Utrechtben, 1657ben pedig Franekerben és Groningenben tanul. Később egyike azok7y Zoványi Jenő: Uo. 567. p. 80 Franki Vilmos: im. 316. p. S1 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 17. x2 RMK III. 1, 371. p. 83 Franki Vilmos: im. 317. p. X4 Uo. 465. p.