Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

Miskolc kiemelkedő egyéniségei és emlékük a Deszka-temetőben (Dobrossy István)

Gálffy Imre 1944-1949 között volt Miskolc város minisztériumból kinevezett (tehát nem választott) polgármestere. Ez nemcsak a háborús időszakot, a front tovább vonulását, a romok eltakarítását és az újjáépítés megkezdését jelentette, hanem egy új társadalmi rendszer kialakulását/kialakítást minden nehézségével, tehertételével. Polgármesterként dolgozott az első hároméves terven, részt vett az első ötéves tervidőszak elindításában. 1949-ben kimerülten, szívbetegséggel lemondott, majd kérte nyugdíjazását. 1952 júniusa és 1953 szeptembere között családjával a hortobágyi Borsos-tanyára deportálták. A tábor felszámolása és Miskolcra való visszatelepülésük után magába zárkózott. Visszavonult a közéleti tevékenységtől. 1956-ban megválasztották a Miskolci Nemzeti Tanács elnökének. Az általa vezetett Nemzeti Bizottság a tervezett közigazgatási szerveit már nem tudta kiépíteni. Az 1956/1957-es bírósági peranyagokban neve nem fedezhető fel, tehát nem ítélték el. Ez szólhatott erősen megromlott egészségi állapotának is. A helyi sajtó ugyanis 1957. június 4-én tudatta, hogy Gálffy Imre „hosszas és kínos szenvedés után" 63 éves korában elhunyt. Temetésére a családtagokon kívül csak nagyon kevesen mehettek el. Munkásságáért az utódok és az utókor szolgáltatott elégtételt, hiszen több mint fél évtizede minden városnapon friss koszorú kerül a város egykori első embere síremlékére.

20 TÓTH PÁL (Miskolc, 1843. - Miskolc, 1903.), tanár Szegénysorsú családban született, s egy emberöltőn át kötődött városához. Miskolcon végezte iskolai tanulmányait, s maradandó emlékként őrizte, hogy tanárai egyike Lévay József volt. 1863-ban Sárospatakra került, ahol teológiát és filozófiát tanult. A kor gyakorlata szerint nevelőtanári állást vállalt, így került 1867-ben Erdélybe gróf Bethlen Sándor családjához. Tanulmányait 1868-ban Budapesten folytatta, ahol a „bölcseleti fakultánson" kapott diplomát. 1871-ben került első munkahelyére, a szatmári református gimnáziumba. 1872ben hívták Miskolcra igazgatónak, ahol 31 éven keresztül ennek a megbízatásnak eleget tett. Miskolcon a magyar nőnevelés egyik úttörője, Karács Teréz 1846től 1859-ig dolgozott. A leánynevelő intézet távozása után a TiszánDobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2., Miskolc, 1995. 54-57. p.