Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

Miskolc kiemelkedő egyéniségei és emlékük a Deszka-temetőben (Dobrossy István)

tűzkár ellen fenékig leendő biztosítása s netaláni újbóli felépíttetésének alapjául fog szolgálni a miskolczi reformata szentegyházra hagyott vagyonunk tiszta jövedelmének egyrésze; de erre nézve határozott akaratunk, hogy csupán csak mint deszka-templomra, mert ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel. " 8 DR. SZENTPÁLI ISTVÁN (Halmaj, 1861 - Miskolc, 1924.), polgármester A Hernád-menti településen született fiatalember iskolai tanulmányait Miskolcon, Budapesten és Bécsben végezte. A jogi diploma és a közgazdasági ismeretek megszerzése után a Közlekedési Minisztériumban helyezkedett el. Innen került Miskolcra, s a Kereskedelmi és Iparkamara titkári teendőit látta el. 1902-ben választották polgármesterré, s ennek a feladatának egy évtizedig tett eleget. 1912-1916 között Miskolc országgyűlési képviselője volt, majd a minisztériumi feladatokkal megbízott Nagy Ferenc polgármester helyett 1917-ben immár másodízben lett a város elsőszámú vezetője. 1922-ig volt Miskolcon, majd 1922-1924 között másodszor is országgyűlési képviselő lett. A választási ciklus kitöltését váratlan halála akadályozta meg. Szentpáli Istvánt polgármestereink között is a legjelesebbek közé sorolják. Ennek csak egyik oka, hogy az ő időszakában nyerte el Miskolc az önálló törvényhatósági jogot. A megváltozott státusú várost nagy szakértelemmel és határozottsággal irányította. Amikor 1922ben végleg távozott a polgármesteri széktől, a város vagyona kétszer akkora volt, mint egy évtizeddel korábban. Munkájában olyan nagyszerű gondolkodók és képviselők segítették, mint kezdetben Horváth Lajos, a későbbiekben Bizony Ákos. Minden méltatója egyetértett abban, hogy „nem volt miskolci születésű, de miskolcivá vált, jobban, nemesebben, mint a város bármelyik lokálpatriótája. Európer volt, sokat utazott és széles látókörű tudást szerzett. Úr volt a szó szoros értelmében, hozzáférhetetlen, jószívű, igazi atyja városának". Maradandó alkotásai, városi létesítményei között is említést érdemel, hogy megépült a Miskolc-Mezőcsát közötti vasútvonal, a Miskolc-Hejőcsaba és a Miskolc-Diósgyőr közötti villamosvonal. Megnyílt a Szent István utcai (mai új Zrínyi) és a Kun József utcai (mai Bató István végrendelete. Miskolcz, 1882., Balpataki Katalin: A Bató legenda. Bató István élete és öröksége. Miskolc, 1998. (kézirat). Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2., 1995. 227-332. pp.