Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

Miskolc kiemelkedő egyéniségei és emlékük a Deszka-temetőben (Dobrossy István)

tűzkár ellen fenékig leendő biztosítása s netaláni újbóli felépíttetésé­nek alapjául fog szolgálni a miskolczi reformata szentegyházra ha­gyott vagyonunk tiszta jövedelmének egyrésze; de erre nézve határo­zott akaratunk, hogy csupán csak mint deszka-templomra, mert ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel. " 8 DR. SZENTPÁLI ISTVÁN (Halmaj, 1861 - Miskolc, 1924.), polgármester A Hernád-menti településen született fiatalember iskolai tanulmá­nyait Miskolcon, Budapesten és Bécsben végezte. A jogi diploma és a közgazdasági ismeretek megszerzése után a Közlekedési Minisztéri­umban helyezkedett el. Innen került Miskolcra, s a Kereskedelmi és Iparkamara titkári teendőit látta el. 1902-ben választották polgármes­terré, s ennek a feladatának egy évtizedig tett eleget. 1912-1916 kö­zött Miskolc országgyűlési képviselője volt, majd a minisztériumi fel­adatokkal megbízott Nagy Ferenc polgármester helyett 1917-ben im­már másodízben lett a város elsőszámú vezetője. 1922-ig volt Miskol­con, majd 1922-1924 között másodszor is országgyűlési képviselő lett. A választási ciklus kitöltését váratlan halála akadályozta meg. Szentpáli Istvánt polgármestereink között is a legjelesebbek közé sorolják. Ennek csak egyik oka, hogy az ő időszakában nyerte el Mis­kolc az önálló törvényhatósági jogot. A megváltozott státusú várost nagy szakértelemmel és határozottsággal irányította. Amikor 1922­ben végleg távozott a polgármesteri széktől, a város vagyona kétszer akkora volt, mint egy évtizeddel korábban. Munkájában olyan nagy­szerű gondolkodók és képviselők segítették, mint kezdetben Horváth Lajos, a későbbiekben Bizony Ákos. Minden méltatója egyetértett ab­ban, hogy „nem volt miskolci születésű, de miskolcivá vált, jobban, nemesebben, mint a város bármelyik lokálpatriótája. Európer volt, so­kat utazott és széles látókörű tudást szerzett. Úr volt a szó szoros ér­telmében, hozzáférhetetlen, jószívű, igazi atyja városának". Maradandó alkotásai, városi létesítményei között is említést érde­mel, hogy megépült a Miskolc-Mezőcsát közötti vasútvonal, a Mis­kolc-Hejőcsaba és a Miskolc-Diósgyőr közötti villamosvonal. Meg­nyílt a Szent István utcai (mai új Zrínyi) és a Kun József utcai (mai Bató István végrendelete. Miskolcz, 1882., Balpataki Katalin: A Bató legenda. Bató István élete és öröksége. Miskolc, 1998. (kézirat). Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2., 1995. 227-332. pp.

Next

/
Thumbnails
Contents