Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

Miskolc kiemelkedő egyéniségei és emlékük a Deszka-temetőben (Dobrossy István)

ző családnak, de fő egyházi embereknek, így számos püspöknek jelentenek végső nyughelyet. * * * Gyulai Éva tanulmánya e kötetben a Tetemvár és a Pece-patak környékének XVIII. századi - s feltehetően a XIX. század elején is használt - temetőit behatárolta. A XIX. század végén, pontosabban 1885-ben Adler (Adorján) Károly elkészítette Miskolc város belterületének térképét. A térkép a templomot is bejelölve, körbehatárolja a teA Deszka-temető kiterjedése és környezete Adler Károly térképén, 1885. metőt. Annak északkeleti, keleti és déli határa megegyezik a mai kerítés vonalával. A déli határt a Temetőalja utca nyomvonala jelentette. Ezt összehasonlítva a mai állapottal érzékeljük, hogy a temető északnyugati irányban tudott csak új parcellákkal bővülni. A temető régi részében a folyamatos rátemetések megváltoztatták az összképet, amennyiben a síremlékek folyamatosan kicserélődtek, a régieket újak váltották fel. Ezért fontos néhány fotó, vagy leírás, amely az 1938-as templom felépítése előtt készült. Ezt bizonyítja a Reggeli Hírlap című napilapban megjelent írás is, amelyben - az 1924. évi állapotokra utalva - a következőket olvassuk: „...a tetemvári református temető sétányán ... enyhén hajlik az út felfelé, rendezett, szabályos sírutcák szimmetrikusan húzódnak egymás mellett. Friss sírhantok, új sírkövek emelkednek, látszik, hogy a temető nagyrészét csak most népesítették \