Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)

Az építtető bizottság a beérkezett négy pályamunkát átadta a presbitérium által kinevezett bíráló bizottságnak, melynek Szűcs Sándor nyugalmazott városi főmérnök elnöklete alatt tagjai voltak Andrássy István Diósgyőr-vasgyári építészmérnök mint előadó, Demes Béla a városi mérnöki hivatal műszaki tanácsosa és Batár József számszaki szakértő. A miskolci Református Egyházközség által hirdetett deszkatemetői templom tervpályázatára beérkezett tervek alapos és megfontolt bírálatát a szűkebb körű bírálóbizottság jegyzőkönyvbe foglalta: /. Jelige: „Semper Reformari Debet". Az újonnan megtervezett templom fekvése teljesen azonos a régiével, s így a templom a régi sírok közé van ékelve, tehát a templomhoz való hozzáférésben semmi változás sem történt. A tervező nem vette figyelembe a terep emelkedését s így bekövetkezett az, hogy a 28 méteres hosszhajó alsó és felső pontja közötti differencia cca 4 métert tesz ki. A templom körüli terep rendezése ezáltal körülményessé válik. A hosszhajó meghosszabításának következtében a tervező 9 sírhely megbolygátasával számol. A tervező a templom főbejáratát, mely nincsen eléggé kihangsúlyozva délre tervezte. A kettős ajtóval megoldott szélfogón keresztül jutunk a főhajóba. A földszint három szárnyában elhelyezett ülőhelyek közül a főbejárat két oldalán levő 9 és 10-es padsorok teljesen a falhoz vannak szorítva, s így a fal melletti utcák nélkül a padokba való jutás igen nehézkes. A karzati ülőhelyeket a szószékre való látás szempontjából jól helyezte el a tervező a déli falnál 13-as és 3-as csoportokban, a 13-as padok azonban nem kényelmesek. A számszerinti befogadóképesség nagy, amennyiben 410 ülőhelyet és 90 állóhelyet vesz számításba a tervező, ami megfelel a kívánalmaknak és jó arányszámot biztosit az ülők és állók között. A szószéken beszélő papot a gyülekezet minden egyes tagja jól láthatja, az Úrasztalánál már nem áll fent ez a körülmény, a ravatalozóba pedig a gyülekezet csupán cca 35%-a tekinthet be ülőhelyéről. A kereszthajós megoldás a gyülekezetet megosztja a helyett, hogy a gyülekezet a szószék köré tömörülő egységet képezhetne. A karzat első sorának padlóvonala a földszinti padlóvonaltól 2.20 m távolságra van, tehát a karzatok alatti magasságot 2.00-2.30-3.00 m-ig leszorította a tervező, ami szerfölött nyomottá és levegőtlenné teszi a karzatalatti részt e mellett még azt is előidézi, hogy a karzati fal mellett ülők felállás alkalmával a szarufák által zavartatnak. Ez nem szerencsés megoldás és a tervnek nagy hátránya.