Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)

A következő jeligés pályázatok érkeztek be: „Semper Reformari Debet" A pályázó a tervezés során a Bató végrendeletre alapozottan a régi Deszkatemplom helyére, annak nagyságát, jellegzetes tömegét és építészeti kialakítását megtartotta. Igyekezett a bontásnál használható állapotban kikerülő anyagokat ismét beépíteni. Ezek az anyagok határozták volna meg az épület hangulatát, adták volna meg a patináját. Az új köntöst vasbeton vázra tervezte feldolgozni, így biztosítva az épület szilárdságát. Az új köntösben, de patináját megőrizve megjelenő templomhoz, annak tengelyében a domb felőli oldalon fatorony készült volna. A tervező szavaival: „Megkoronázzuk a két száz évvel ezelőtt kivetett őseink áldozatos erőfeszítéssel alkotott Istenházát. " „Magyar vallás" A templomot a rendelkezésre álló területen kelet-nyugati hossztengellyel, több szakaszra osztott hosszhajóval, alaprajzi rendszerében és tömeg-kialakításában az előírt faszerkezetnek megfelelően, tervezte az építész. A széles, erőteljes tömeghatású torony a nyugati oldalon lévő ravatalozó és az úrasztala felett emelkedett volna, jelezve a templom fő helyét. A szerző a műleírásban megfogalmazta a tervezés alapelveit és a tervezési hitvallását is: ,A templom falai boronafalak volnának, amelyek úgy szilárdsági, mint hőszigetelési szempontból a rendes téglafalaknak is megfelelnek. A torony falának alsó részei téglából, illetve kőből készülnének. A templom mennyezete a tetőtérbe benyúlik, miáltal a magas tető gazdaságosan ki van használva. A templomnak úgy a belső, mint külső kiképzésénél a magyar népi építészeti elemek és díszítések jutnak érvényre, egyéni feldolgozásban. Törekedtem a jó arányokra és a helyes tömegelosztásra. " „A hit" A nyertes pályamű valósult meg, aminek részletes leírása a megvalósult templomnál olvasható. „Az én hitem az én gazdagságom" A tervezett templom kelet-nyugati tájolású, háromhajós ál bazilikái is elrendezésű vakolt tégla épület volt. A műleírás szerint: „A templom deszka jellegét a körülfutó deszka ill. zsindelytetős nyitott tornác biztosítja, mely egyúttal kiemeli felső-magyarországi lokális karakterét. "