Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)

katemploinot" jelezte a cím, s a továbbiakban olvassuk, hogy: „...Az, egyháztagok körében már régebben felmerült az a kívánság, hogy ezt az épületet bontsák le, mert a régi deszka-templomot tűzveszélyesnek tartják. ... hangsúlyozzuk, hogy minden kétséget kizáróan azoknak az egyháztagoknak van igazuk, akik a tűzveszélyes deszkatemplom lebontását sürgetik. Ma 1933-at írunk. Ma nem lehet ilyen szempontok szerint kitenni a gyászoló családokat annak lehetőségének, hogy egy kedves halottjuk elvesztésén érzett fájdalmukat esetleg egy, a temetési szertartás folyamán kiütött tűz is növelje. De közbiztonsági szempontból is kívánatos és elengedhetetlen, hogy a deszka templom lebontassék s helyébe modern kápolna és ravatalozó épüljön... "

12 Az egyházi és közgyűlési szervek is foglalkoztak a templom állapotával. Az előbbit a miskolci református presbitérium 1936. április. 28-i ülésén felvett jegyzőkönyv igazolja, ahol a lelkészelnök beszámolt a templomgondozó bizottság határozatáról. A tetemvári Deszkatemplomra vonatkozólag az elhangzott régebbi kívánságra megnyugtatásul megemlítette, hogy a templom fogyatékosságait rövidesen rendbe hozatja az egyház vezetősége és rövidesen eljő az idő, hogy a jelenlegi templom helyén egy díszes és a Bathó hagyatékot a maga nagyságában hirdető templom álljon. Megállapította, hogy a hagyaték rendelkezésének értelmében ennek semmi akadálya nincs, tehát az aggályoskodóknak nincs alapjuk a félelemre. A presbitérium a bejelentést megnyugvással vette tudomásul. A döntés időpontjának a miskolci református egyháztanács 1937. február 22. és az április 24-i ülése tekinthető, ahol Farkas István lelkészelnök az egyháztanács elé hozta a Deszkatemplom rendezésének ügyét, ahol előadta, hogy a legutolsó presbiteri gyűlésen azt a bejelentést terjesztette a presbitérium elé, hogy a templom mai megrozzant állapotában kívül, s belül szinte kijavíthatatlan elkorhadt, a tetőzet és az oldal deszkák anyaga is úgyannyira, hogy Miskolc város bírósága 4072/vb. 1937. sz. véghatározatával a Deszkatemplomot hatvan nap alatt lebontani rendelte, mert a helyszínen tartott vizsgálat azt igazolta, hogy korhadás, szújárás következtében olyan alakváltozások történtek az építményen, hogy a templom veszélyes, tömegek befogadására alkalmatlan lett. „E véghatározatot ugyan én megfellebbeztem, mert a jövendő előtt igazolni akartam magunkat arra nézve, hogy mi nem mindenáron rombolni akarunk, hanem a bírósági kettős határozat is kötelez bennünket arra, hogy az Isten-tisztelet céljaira immár alkalmatlan Desz12 Felsőmagyarország, 1933. október 29.