Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

legkorábbi utalás arra, hogy az Avasi templom körüli temetőn kívül a város északi végén egy másik temetőt is használtak. De létesült egy harmadik temető is a városban. A Városkönyvbe 1679-ben jegyezték be, hogy a városban tavasszal és ősszel szörnyű pestis „grasszált", s ősszel több mint ezerötszáz halottnak harangoztak, ezért „ezen esztendőben fogtak fel temetőkertnek az Győri kapun kívül való verő oldalt".

152 Bár a XVII. század végén már három temető volt a városban, majd a XVIII. században több is létesült, a tetemvári a miskolciak szóhasználatában megmaradt „új" temetőnek. 1717-ben a tetem vári kocsmát így említi a Városkönyv: „az új temetőnél lévő kocsma".

153 1740-ben az Újvárosban még mindig „új" temetőnek em lítik,

154 akárcsak 1787ben, amikor a város egyik legtekintélyesebb családja, néhai nemzetes Boldisár Zsigmond örökösei felbecsültetik az örökséget, az Ujj Temető alatt lévő fundusokon (a mai Fazekas utca) lévő házat.

15:1 Ez a terület 1817-ben már utca, a Domby-féle térképen a Temetőallya utca húzódik a temető alatt, melynek telkei a Fazekas utcán végződnek A hegyen lévő irtványok 1744-ben készült összeírásánál az alábbi helyeket említik: Széphegyen, Forrásvölgyön és Forrásoldalon, Akasztófánál, Új temető felett}

56 Úgy tűnik, a temető helyét nem nevezték Tetemvárnak, csak a pincesorokat. 1767-ben egy telek topográfiai adatait az alábbiak szerint határozták meg: „az Tetem Várban az temető sánca mellett, az Tetem Várban lévő pincékhez feljáró két szekérút között",

157 vagyis a temető a Tetemvár mellett volt. A temető halmát és a Tetemvár meredek domboldalát elválasztó földhányást máskor is töltésnek nevezik az újkori Miskolcon. 1822-ben említik a tetemvári töltést és a töltés árkát.

158

. Hogy a református vallású XVII. századi Miskolcon kiket temettek az új temetőbe, forrás híján nem mondhatjuk meg, de az Újvároshoz, a Hunyad és Peceszer nevű zsellérsorokhoz való közelsége miatt talán nem csupán református vallásúakat, hiszen a miskolci zsellérek egy része már a kora újkorban idegen etnikumhoz és valláshoz tartozott. A 152 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 386. p. 153 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 703. p. 154 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 101. Conscriptio 1740. 155 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 579. 156 Leveles, 1929. 73. p. 157 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1095. 158 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 1822/250