Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

szolgáló rocskákat, akót, vödröket, dézsát, vályút, mosóteknöket, ablakrámákat, ajtókat, röviden: mindaz a faáru, amire a ház körül szükség lehet, az itt megvételre készen található."

145 A miskolci mellékutcák, város külső részei az újkor évszázadaiban igencsak elhanyagolt, a városrendezést, tisztaságot nélkülöző képet mutatták. Még az 1850-es években arról panaszkodik Hunfalvy, hogy a Tetemvár és gabonapiac sártenger képét mutatja.

14 Pedig már a XVIII. század végén az ide vezető utakat jórészt burkolattal látták el. 1790-ben, amikor részben uradalmi költségen megtervezték a miskolci utcák kővel való kirakását, a város északi részén a minoriták rendházához vezető Klastrom (az egykori Boldogasszony, ma Déryné) utcát egészen a Tetemvár-hídig, majd a híd környékét is kikövezték.

147 A tetemvári vásár területét csak 1887-ben burkolták be kővel.

148 A Tetemvár nevezetes kilátó volt a városban, főként az Előér majd Sajó vidékére lehetett innen jól ellátni. 1849. július 25-én az Előéren túl, a Sajónál lefolyt zsolcai csatát „a tetemvári pincéktől igen sokan nézték, a Tessel-házon túl lévő parthajlásnál a golyók süvöltése igen hallatszott, a muszka tábor mozgásai kivehetők voltak, de a magyaroknak csak ágyútüzük volt látható, népünkből csak az, ami az arnóti parton állott."

149 Bozena Nemcová is dicsérte a kilátást a miskolci pincéktől, feltehetően a Tetemvárról, ahonnan délkelet felé a Hegyaljára, délnyugat felé a Bükk erdőségeire, illetve körben a szőlőtermő lankákra látni. Neki is megmutatták innen a szabadságharc csatájának helyét s elmondták neki, hogy azt a csatát „lócsatának nevezték el, mert állítólag igen sok ló pusztult el, s emberéletben alig esett kár".

150 A Tetemvárnak mint pincesornak, városrésznek sőt utcának nevet adó temetőt először 1657-ben említi a Városkönyv: „Barath Andrásnak az Becsülletes Tanács engedett egy pincét az Szentpéteri-kapun kívül, az Temető előtt, az melyért az böcsülletes Tanácsnak adott őkegyelme két köböl borokat jó és megitatva."

151 Ez egyben az egyik 145 Nemcová, 1963. 13., 24. pp. 146 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 813. p. 147 Piatea Klastrom utza a domo quarleriali usque ponticulum Tetemvár in aggesione terrae complectitur orgias 42 mensura cubica.[...] Ultraprope ponticulum Tetemvar aggesio terrae capit orgias 87 mensura cubica. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. X. I. 18. 148 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 816. p. 149 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 136. p. ^Nemcová, 1963. 14. p. 151 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 317. p.