Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

Dőry László kocsmárosának, nemes Víg Józsefnek van olyan pincéje a Tetemváron, melybe három járatot vájtak.

108 Az igényesebb borházakat zsindellyel fedték, de gyakori volt az egyszerű, alacsony, nád vagy szalmatetős épület is. Egy 1822-es tetemvári tűz kivizsgálásánál Somosi János „legalsóbb soron" lévő pincéjét így jellemzik: „seggen ülő nádas, de az elejin nemrég súppal renovált borház".

109 A tetemvári pincesorok a XIX. század elején A XIX. század elejére a Tetemvár pincékkel, házakkal sűrűn beépített városrésze lett Miskolcnak, amely megőrizte pincés jellegét. 1817-ben a tetemvári pincesorokon 318 pincét írtak be a telekkönyvbe - Tetemvár (58 pince), Új Fogás (40 pince), Felső sor (69 pince), Közép sor a Szentpéteri kapunál (154 pince), Alsó sor a Szentpéteri kapu felett (44 pince), a Szentpéteri kapu házali sora (18 pince) -, míg házingatlant csak 16-ot.

110 A házak között az urasági kocsmán kívül a XIX. században is megmaradt a minoriták ingatlana, melyben ...a toroknak oldalában a váras felé ásott második pincét [...] Ugyanezen második pincébűl folyó harmadik pincét. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1209. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 1822/250 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/g. 1. köt.