Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

A Tetemvár legnevezetesebb ingatlana a városrész első háza, a többször említett kocsma volt. 1714-ben már bizonyosan üzemelt, hiszen Pipis Mihály és felesége a bérlője „Szentpéteri-kapun kívül lévő korcsmának".

9 1755-ben a város ingatlanai között szerepel a tetemvári „kőből vágott pince, kőházzal együtt".

99 Ennek a pincés kocsmának leltára is fennmaradt a városi ingatlanok 1745. évi összeírásában. „(1.) A Tetemvárban vagyon ex fundamento (= alapjaitól) köbül rakott sindeles korcsma, mellyben vagyon a korcsmárosnak egy háza, abban egy hosszú jó asztal 4 lócákkal együtt, és egy deszkával elrekesztett komora pléhes ajtóval; három üvegablak, 1 kis asztal is van a kamorába és 1 lóca; vagyon egy kályha jó kemence, egy tüzelő, mellett jó ajtó. (2.) A mulató házba vagyon egy kőkemény, alatta egy kis konyha, ez alatt egy sütő kemence, hosszú asztal, 3 lóca, két ablak üveg nélkül, mindenik ablak jó erős keresztvasakkal és hevederekkel, sarkvasakkal való táblákkal felkészítve. (3.) Vagyon kőből ásott pince alatta, ennek torka kétfelől kőfallal, bóthajtással és fagrádiccsal van megrakva, mellybe vagyon 1 ón icce, 1 ón meszely, két csap alá való, két csapszék, az padhoz is vagyon egy jó létra."

100 Ugyanezt a pincét 1784-ben a koronauradalom tisztviselői az uradalom ingatlanai között írják össze. A leírás szerint a 8 3/4 öl hosszú és 4 öl széles épület (becsértéke 313 forint) szilárd anyagból készült, zsindelyes, de igen rossz állapotú. Van benne egy szoba deszkából hozzáépített oldalkamarával, egy konyha pitvarral, az utóbbi nyáridőben ivóhelyként szolgál. Az épületen üvegablakok, benne kályha; 3 ajtaja van, a negyedik a pincébe visz le.

101 Az uradalmi kocsmán kívül zugitalmérések, ún. kurtakocsmák is voltak a Tetemváron, akárcsak a többi miskolci pincesoron. 1792-ben a város igazgatása összeíratja a kurtakocsmákat, de a helyszíneket csak egy pár név mellé írták be. A három megjelölt tetemvári tiltott kocsma tulajdonosa között volt Kis János „bodnármester-ember is".

102 1822-ben tanúsítják a tetemvári pincetulajdonosok, hogy „Fazekas Mihály borházában éjjel-nappal szüntelen butteliázással és más egye9

* Szendrei, 1886-1911. III. köt. 612. p. 99 Szendrei, 1886-1911. III. köt. 509. p. K) B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXV. I. Inventatio 1745. 11 MOL A Magyar Kamara Archívuma. Dep. Oecom. ? 89. 1784. jan. Az összeírás fordítása: HOM HTD 77. 272. 34. 9. 12 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 510.