Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

föld, amellyet quadrat ölre nem reducáltunk, mivel nem szintén végig vagyon a berkes terrénum mellett."

72 Az irtványokkal egyre gyengébb minőségű földet vontak művelés alá, de utánuk a XVIII. században is időleges járadékmentesség járt. 1790-ben Pásztor Pál folyamodik az uradalom igazgatójához, a kamarai prefektushoz: „a miskolci határban, Fermezőn, az partoldalban egy darab kövecses, sovány, hasznavehetetlen szántóföldet, melyben semmit nem termeszthettek, én azon földet kiirttattam, mellyre költöttem 22 napi számot, és felhasogattattam, s fizettem 2 szántónak a feltöréséért 3 forintott, mindazonáltal ezen esztendőben egy krajcár hasznát sem vettem, s nem is vehetem, míg meg nem kövérítem." Kéri a Kamarát, hogy 3 vagy 4 évig még nála maradhasson a föld, s a feljavítás után majd dézsmát ad belőle.

73 A fermezei sovány földről megemlékeznek a város lakosai Pesty Frigyes lajstromában is: „Felső mező vagy Veres Bugyik szántóföld dűlő neveztetik veres nyirok földjéről."

74 A XIX. század közepén, amikor a földadó miatt összeírják a földtulajdonosok földjét, a terület mellett a szántók minőségét is feltüntetik. Rosentál Joachim Mendl tetemes földvagyonnal rendelkezik Miskolcon, s földje között a Veres Bugyik dűlőben lévő harmadosztályú, a Harasztalja, Halickára járó, Nádszög, Középjáró és Maróczi út nevű dűlőkben pedig másodosztályú szántója van, vagyis a Szentpéteri kapu környéki szántók egyike sem kapta meg a legjobb minősítést.

75 Az 1817. évben készült miskolci Telekkönyv

76 határbeli ingatlanainak összeírásában a Tetemvári környéki szántók között az alábbi dűlőnevek szerepelnek: Forrásvölgy, Kakasalja, Bebektető, Birsalmás, Akasztóbérc, Veres Bugyik, Akasztófánál, Bebek oldal, Hosszújáró, Harasztalja, Szentpéteri útnál, Hulickára járó, Szentpéteri kapu. A Birsalmás földrajzi név csak a XIX. század elején tűnik fel, nevét így magyarázzák: „nevét a múlt század vége felé e düHőben itt-ott vadon termett birsalmafáktól vette."

77 A közeli Bábonyi bércen is volt berek, műveletlen föld, egyik részét 1864-ben így jellemzik: „Bábonyi 72 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 72. 73 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 799. 74 Pesty, 1988. 211. p. 75 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/d. 23. doboz. Telekkönyvi kivonatok 3172. sz. 76 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/g. 1. köt. és Térképtár. A Telekkönyvre és a hozzá tartozó belterületi térképre a továbbiakban külön nem hivatkozunk. 77 Pesty, 1988. 211. p.