Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

Háborús időkben megnőtt a város kapuinak szerepe, s a szokásos strázsák helyett 1848-ban is katonai őröket állítottak a kapukhoz. 1848. október 4-én a Városkönyv bejegyzése szerint nemzetőröket, polgári biztosokat rendeltek a Diósgyőri, Szentpéteri, Zsolcai és Csabai kapukhoz a jövő-menő szekerek, gyalogosok ellenőrzésére.

26 Ugyanezen év december 22-én a harcok miatt már ágyúkat kellett a kapuk és a város védelmére felállítani, ezeket ugyancsak a nemzetőrök őrizték. A Szentpéteri kapura 1 tizedest és 9 őrpolgárt rendeltek az ágyúkhoz. A közelben másik őrhelyet is kijelöltek az ágyúknak: Halitzkára menő uttza (Tessel-ház).

21 Szőlők és szántók A városszéli, országút melletti terület az újkorban a határ, az extravillanum része volt, így jelentőségét a tradicionális gazdaságban betöltött szerepe határozta meg. A Tetemvár és környéke a miskolci gazdálkodásnak ugyanazon természetföldrajzi adottságaival lett helyszíne, mint maga a város, ez a terület kicsiben a város határának minden jellemzőjét magában hordozta. Volt itt szőlő, szántó, berek, pince, s domborzati viszonyai, jelesül, hogy az alföldi és felföldi vidék találkozási pontjában fekszik, a mezőgazdaság mindkét ágának, a szántóművelésnek és szőlészetnek is kedveztek. A jelentős középkori és újkori miskolci szőlőkultúrát a XIX. század végi járványos szőlőpusztulás szakasztotta meg. A miskolciak a XVI. század közepén már 14 szőlőhegyen termesztették a bor alapját, s ezek egyike volt a Fermeze (Fermező) Promontorium, közel a város Sajóbábony felőli határához. Neve a hegy meredekségére, magaslatára utal (Felmező), akárcsak a szomszédos szőlőhegy, a Bábonyi bérc elnevezése is. A 14 miskolci szőlőhegy közül a Fermezőn volt a XVI. században a legkevesebb szőlőültetvény, 1549-1577-1578-ban 14, 22 és 21 fő adott dézsmát itteni szőleje után."

8 A hegy legmagasabb pontján a kis területre korlátozott szőlőművelő területet szántók illet26 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 76. p. 27 Az őrszolgálatra menendő nemzetőrök létszámának kimutatása. 1848. december 22. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b 28 Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században. Miskolc, 1995. (A továbbiakban: Gyulai, 1995.) 76. p.