Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

a Szentpéteri kapun kívül, a temető előtt}

6 A miskolci források az országutakra állított kapukat egyben mint a határba, a gazdálkodás helyszínére vezető topográfiai pontokat azonosítják. A kapuk nemcsak határvonalak voltak, hanem a tájékozódást is szolgálták, fontos helyekként, találkozási pontokként szolgáltak a kora újkori miskolci emberek életében. 1673-ban Péter-Pál nap táján éppen a „Szentpéteri kapun belől" szidalmazta nemes Szűcs György Egri Pált, az egyik tanú így emlékezett az esetre: „éppen a kapun voltam, bejövén a kapun Szőcs Mihály, az Egri Pál uram inaskája".

17 A török háborúk és rendi küzdelmek idején a kapukra őröket állítottak, nemcsak a miskolciak, hanem a városba szállt katonák is, pedig Ali egri pasa 1674-ben menlevelet adott a városnak, hogy a katonáknak a városon kívül kell maradniuk, s csak vezérük vagy követeik léphetnek be a városba.

18 A kapuk őrzését a XVIII-XIX. században is fontosnak tartotta a város vezetése, de ezzel együtt - más újkori városok mintájára - Miskolcon is felállították az éjjeli őrzés intézményét. 1781-ben a városi kémény- és pinceösszeírás szerint a Tetemvárban egymás mellett írták be Nagy András és Kókaj Mihály őrök (vachter) ingatlanait is.

19 1783-ban ugyan egy hasonló összeírás alkalmával a bakterek egyikét a Fábián utcán, a másikat pedig már a Tetemváron vették lajstromba, ami tetemvári házuk szélső helyzetét mutatja.

20 Ök minden bizonnyal a Szentpéteri kapu bakterei, őrei voltak, akik részét képezték az város egész területére kiterjedt őrszolgálati rendszernek. A város 1776. évi rendelkezése szerint „a vachterek közül 2 a vachterháznál tartozik lenni", 6-6 bakter pedig éjfélig, illetve reggelig járja az utcákat.

21 A tetemvári bakterház, lakóival, az éjjeli őrök felügyeletét is ellátó kapitányokkal az egyik legfontosabb pont volt a város biztonsági intézményében. Miskolc 1828. évi, nyomtatásban is megjelent statútumaiban az alábbiakat írják elő az „éjjeli strázsáknak vagy baktereknek": „az éjtszakénként történhető rendetlenségekre vigyázni... azokat a magok kapitánnyoknak haladék nélkül bejelenteni, az éjjeli csapongó és gyanús személyeket pedig elfogni s vigyázat alatt tartani, valamint szinte minden órát és fertályt az arra kirendeltetendő torony16 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 317. p. 17 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 50l/a. 9. köt. 183-185. pp. 18 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXVII. 32. 19 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. X. 185/13. 20 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 31. Összeírások 1783. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 244. p.