Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

nek technikája jól ismert a korban, így építették meg a XVI. században a Diósgyőr körüli palánkot, de ezzel kerítették körbe Egert is az 1552. évi ostromot megelőzően. Innen tudjuk, hogy a palánk agyaggal tapasztott magas sövény volt, melyet két egymással szemben párhuzamosan leásott gerendasor köré fontak, majd a sorokat külön-külön befonva a két vesszőfal közé nedves agyagot vagy földet döngöltek, ezt betapasztva, esetleg befedve készült el a mû. A palánkot arra a földhányásra húzták fel, amely az elé ásott árokból került ki, magasabbá téve a kezdetleges, sokszor gyúlékonynak bizonyult védművet.

10 1739-ben a város töviskerítése és árka már olyan rossz állapotban volt, hogy a kassai katonai parancsnok felhívta a város figyelmét e fontos védmű megújítására. A Csabai-kaputól először a Szinváig, innen a Szentpéteri-kapuig ásták ki az árkokat, majd a Fábián kapu és a Huny ad utca következett." Ezt a sáncot 1781-ben az Újváros szélén említik egy kémény- és pinceösszeírás alkalmával: „ujj Város uttza észak felől, a sáncon belől való része"}

1 1790-ben említik a Minorita kolostor mögött a Tetemvári híd környékét, s ez a híd minden bizonynyal az árok felett vezetett a Szentpéteri kapu felé.

1

" Az újkori városkép fontos eleme, az ásott árok és töviskerítés, amely a Tetemvárat is elválasztotta a település ősi utcáitól, a XIX. század végére elenyészett. 1868-ban a piaci rendszabályokban még említik ugyan a város árkát vagy sáncát a Búzavásár közelében,

14 de a legújabb korban már csak a miskolci kapuk idézik fel annak a városnak a képét, amely a töröktől, hajdútól, császári katonáktól és latroktól védelmezte javait, biztonságát, integritását. 10 Gyulai Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a XVI-XVII. században. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Évkönyve VIII. [1997] 59-136. pp. 11 ...városunk pro celerius árokkal körülkeríttessék, úgy, hogy a város árkának mensurációja kezdődjön a Csabai kapunál és successive a Szinva vizének folyásáig, onnét ismét kontinuáltassék a Szentpéteri kapuig, onnét ugyan a Fábián kapuig, a Fábián kaputól fogva peniglen a Pece folyáson fel a Hunyad utcában levő kertek vége mellett néhai Borsi Mihály uram malmán innét az Avasig. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 698. p. vö.: Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata I-V. köt. 1886-1911. (a továbbiakban: Szendrei, 1886-1911.) III. köt. 358. p. 12 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 98/1. 13

... propeponticulum Tetemvar. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. X. I. 18. 14 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 779-780. pp.