Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)

dúlás" 25 éves évforduló kapcsán a presbitérium nagy megemlékezést tartott, legalábbis papíron ez maradt meg.

136 (Alapigéje érdekes módon ugyanaz volt, mint 1954-ben a miskolci reformáció kezdetének 400. évfordulóján.) Mindez nem befolyásolta a hitélet töretlen fejlődését és növekedését, a szolgálat teológiája nem hagyott mélyebb nyomokat Tetemvár életében. Idézzünk fel röviden két („mindig igeélménytjelentő") missziói munkatervet, egy-két időpontból. 1955-ben a lelkész részletesen felmérte a gyülekezet lelki rajzát, hitének mértékét és annak gyümölcseit, s ehhez szabta „gyógyító eljárás"-át, az évi tematikák rendjét. 1976-ban Szilágyi István azt fejtegette, hogy nem lehet emberi erőfeszítésekre alapozni Isten munkáját, az Úr természetfeletti jelenléte nélkül nem fog menni: „Hátha azért nem jön az Isten Lelke, mert az ember lelke nem érdekel minket." 1981-ben a Zsidó levél 5,12. verse állt a misszió középpontjában, s „az Isten beszédeinek kezdő elemeire való tanítást" elsőként épp a presbitérium tette magáévá, amikor havonta egyszer külön csak a vezetők jöttek össze igetanulmányozásra.

137 Az Ige mély tisztelete tűnik ki abból a megjegyzésből is, amikor Fodor Lajos egyházlátogató lelkipásztor a Szentírás megtartására figyelmeztette a gyülekezetet, mire Szilágyi István így válaszolt: „az egyházlátogatásra mindig egy kis szorongással készülök, mert belenéznek, belelátnak a dolgainkba. Igaz ugyan, hogy csak a felületet látják, s ezt könnyű adminisztrálni. De ha arra gondolunk, hogy több történik, az Úr néz bele dolgainkba, akkor igazán szoronghatunk: vajon ő nem marasztal-e el?"

138 Egy későbbi egyházlátogató lelkipásztor, Czinke Zoltán egyenesen úgy vélte, hogy jó a Deszkatemplomban szolgálni, mert „a lélek szárnyalását érezni meg a hívek közösségében."

139 A gyülekezet látogatottságáról korábban többször szóltunk. Ha csak a száraz statisztikát nézzük, a gyülekezetben aktív szerepet vállaló (a választói névjegyzékbe felvett) tagok és az egyházközségek teljes lélekszáma közötti arány tekintetében nem Tetemváron volt a legPr.jkv. (T) 1970. március 8. A Kádár-korszak talán leginkább „vonalas" nézeteket képviselő kiadványa is egyébként erre az évfordulójára jelent meg: Bartha Tibor (szerk.): Hittel és cselekedettel. A Magyarországi Református Egyház 25 éve a szocialista társadalomban. Bp., 1970. Az ebben szereplő dokumentumok már az egyház és a szocialista állam teljes érdekazonosságának jegyében születtek. Pr.jkv. (T) 1955. november 4., 1962. október 28., 1976. október 29., 1981. október 22. Pr.jkv. (T) 1959. szeptember 21. Pr.jkv. (T) 1967. február 27.