Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)

hogy is vesszük, tény, hogy különösen 1956 után a protestáns egyházak teológiailag támasztották alá a szocializmus megvalósítását.

119 A Kádár-korszakban nagyon sok függött a helyi tanácsi apparátus hozzáállásától, ugyanis a központi egyházpolitikai direktívákat egyegy vidéki „kiskirály" a saját szája íze szerint értelmezhette. Vidéken az AEH munkáját a megyei tanácsok mellé delegált egyházügyi (fő)előadók végezték, melyek azonban a rendszer tipológiájára jellemző kettős (központi illetve helyi) függésben voltak, és ez jellegéből adódóan hatásköri vagy érdek-súrlódásokhoz vezethetett.

1 0 A miskolci reformátusoknak a Kádár-rendszer éveiben három ilyen főelőadóval kellett kapcsolatot tartaniuk, Lobkovitz Lászlóval, 1964-1982 között Polonkai Imrével, majd a rendszerváltásig Komlósi Imrével.

121 Az egyházügy másoknál - például a művelődésügynél - kiemeltebb fontosságát bizonyítja, hogy Lobkovitzot például a tanácsi apparátus csúcsán álló Tóth István VB-elnöknek közvetlenül rendelték alá.

122 A református lelkészeknek nem egyszer végig kellett ülniük a Hazafias Népfront szervezésében átnevelő célzatú előadásokat, melyekről titkos jelentések készültek, különös tekintettel a hozzászólókra illetve azokra, akik nem mentek el. Mintegy tíz év vonatkozó iratanyaga alapján állíthatjuk, hogy rendszerint ugyanazok a lojális lelkészek szóltak hozzá, megerősítve a mindenkori előadó véleményét. Ezeket a „fejtágítónak" szánt előadásokat illetve a Szovjetunió mellett tüntető „békegyűléseket" a Hazafias Népfront vagy az Országos Béketanács református egyházi bizottsága szervezte, a papság „haladó" erőinek erősítése céljából.

123 Nem egyszer Lobkovitz előadásait is meg kellett hallgatniuk, példaként idézhetjük az 1960. december 7-i református nagygyűlést, ami után Rásky Sándor esperes így foglalt állást: „A nyugati egyházak azt mondják, hogy itt a vasfüggöny mögött gettóban ll9

Ld. erről pl.: Balogh Margit: Egyház és egyházpolitika a Kádár-korszakban. In: Eszmélet, 1997. 34. sz. 69-79. p. 120 Interjú Komlósi Imrével, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács VB. volt egyházpolitikai előadójával, továbbiakban: Komlósi (1998); a kérdésre vonatkozó legjobb összefoglalás: Majsai Tamás: Kinek a titka? (Egyházak versus Hivatal). In: Nyerges András (szerk.): Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Bp., 1997."89-128. p. 121 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Mezőcsáti Fióklevéltár. [továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt. (Mes.)] XXIII.-1/c. (= Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács. Az egyházügyi főelőadó iratai.) 5001/1965. sz.; Komlósi (1998) 122 B.-A.-Z. m. Lt. (Mes.) XXIII.-l/c. 89/1961. sz. 123 Számos ilyen direktíva közül ld.: B.-A.-Z. m. Lt. (Mes.) XXIII.-1/c. 448/1959., 77/1960. sz.