Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

...„Az lehetetlen, hogy minden várost, vidéket hadsereggel őrizgessünk: a rendszer követése miatt alsó-Magyarországon majd a hazát veszítenők el. Azonban némely városra, vidékre nagy szükség vagyon hadviselési tekintetben is, hogy legyen biztos kútforrásunk, melyből folyvást szakadatlanul meríthessük mindazt, ami az élelmezésre, felszerelésre kívántatik..." A védsereg ennek alapján ilyen lett volna Szemere elképzelése szerint: 1. Hogy céljának megfeleljen, legalább három ezredből állana. „A tér, melyet meg kell védjen, nagy, de úgy kell felosztani a sereget, hogy az ellenség szeme előtt is két-három nap alatt összpontosíthassa magát a hegyi utakon keresztül. E tér: Hatvan, Eger, Miskolc, Putnok, Rozsnyó, Torna, Kassa, Eperjes, Lőcse, Újhely és Tokaj közti hegyvölgyes, erdős terület. Ezért minden osztályban olyan egyéneknek kell lenniük, akik ismerjék a rejtett ösvényeket." Egy osztály 500 főből áll e terv szerint. Kapitány vezeti. Mindenik osztály egyegy vidéket ellenőriz. Ezek a csapatok egymással összeköttetésben állanak, de ugyanígy a kormánybiztossal és a fővezérrel is. Minden osztály kisebb-nagyobb egységekre tagolódik, ezek élén főhadnagyok és alhadnagyok állanak, szám szerint 5-5. Minden 50 emberre egy főtiszt jutna. Fizetésük több, mint a rendes katonaságé, öltözetük civil öltözet, szűrféle köpenyeg, alatta parasztöltözet. Övék a zsákmány, amit az ellenségtől elszednek, ebből a fegyvert az állam pénzen váltaná meg. A védsereg megfelelő számú lovat kapna. Szemere gondolt arra is, hogy béke idején is megmaradjon ez a védsereg ilyen formában. Ebbe a védseregbe olvadna bele a korábbi gerillacsapat is, valamint a szabolcsi lovas portyázok csapata. A védsereg fegyelmét katonai törvények szabályoznák. Ezek a december 22-i hadi törvények. Aki elesik vagy harcképtelenné válik, az rangja szerint tisztességes ellátást vagy 10 hold birtokot kapna vagy egyszer s mindenkorra 1000 ezüst forintot. Erről a védsereg-tervről azt mondja Horváth Mihály, hogy „A védsereg eszméje, mely a haza szeretetét és védemét elvont magasságból a családra, sőt majdnem az önszeretetre vonta le, a hadviselést egészen népiessé tette, népszerűségre jutván mozgásba hozta kivált Miskolc vidékét, s gyorsan indult valósulásnak. Alig lőn kitűzve néhány napig a vörös zászló, a nép már is özönölt esküdni. Egyedül Miskolc polgáraiból 400 erőteljes férfiú állott mindjárt az első napokban a lobogó alá. Nagyobbára az osztrák vagy a magyar hadseregben kiszolgált veteránok", kik lelkesedésből még egyszer fegyvert fogtak, „nem mint először, kényszerítve a trón, hanem önként, hazájuk, véreik védelmében". ..„A nép, mely szégyenleni kezdé, hogy eddigelé gyakran néhány ellenséges, lovas szerekből álló közönséget megzsarolt, kifosztott, annak törvényt szabott, általában olyan lelkesedéssel fogta fel a korszerű eszmét, hogy március végén a védsereg száma már egy pár ezerre szaporodott, mely 9 apróbb csapatból állott a Felvidéken és létezése nagy hasznot hajtott a hazának."