Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

jelent meg, vagy ha soronkívüli ügy elintézése sürgette jelenlétét, mint pl. püspökválasztás. Mint segéd-főgondnok és az iskolaszék vezetője befolyásolta az egyháztanácsot az 1825-ös új iskolai törvények megszerkesztésében, azok elfogadtatását szorgalmazza. Fontos ezek között az, hogy igyekeztek megóvni az ifjúságot a politikai mozgalmaktól. Az ifjúságnak nyilatkoznia kellett arról, hogy a májusi rekreációk, mulatságok során tartózkodik minden rendzavarástól. De gondja volt a nehéz gazdasági viszonyok miatt hátralékos tandíjfizetőkkel szemben a humánus eljárásra. Része volt 1829ben az iskola líceummá való átszervezésében, mintául a pozsonyi, lőcsei és késmárki iskolák szolgáltak, amikor ezek az iskolák az említett átszervezéssel nem kisebbek, hanem rangban, színvonalban magasabbak lettek. Az iskolai törvények kötelezően előírták az egyenruha viseletét, ezt is a rend biztosítása érdekében. E vonatkozásban Palóczy is következetes volt, s nem engedett az iskola belső rendjének szigorából. Még 1848-ban is, az országgyűlésből leírt az egyháztanácsnak, amikor hallotta vagy valahogyan tudomást szerzett róla, hogy az ifjúság mozgolódik és honvédnek akar állni, leírta, hogy akadályozza meg az iskola az ifjúság ilyen nyugtalanságát, intse le a tanárokat, mert a tanuló ifjúságnak legfőbb kötelessége a tanulás, felkészülés a jövő életre. De ezzel a kérdéssel már át is tértünk Palóczy politikai tevékenységére. Még megemlítésre méltó az, hogy az iskolában már működött Olvasó Társaság, mely szintén az egyháztanács, s benne Palóczy jóváhagyása szerint jött létre és tevékenykedett. 4. Palóczy László azonban a köztudatban nem annyira irodalmi munkássága révén, hanem politikai pályafutása és szerepe révén ismeretes. Mint említettük, 1826-tól volt képviselője Borsod megyének, ugyanis az 1825-27-es első reformországgyűlésként ismert pozsonyi diétára a megye Ragályi Tamást és báró Vay Ábrahámot választotta követnek. De minthogy Vay Ábrahám lemondott követi megbízatásáról, a megye 1826-ban Palóczyt küldte helyette. Ezután még négyszer képviselte a megyét, beleértve az 186l-es országgyűlést is. Ha idézni akarjuk alakját és emberi jellemvonásait úgy, amint azt Horváth Mihály leírta a „Huszonöt év Magyarország történetéből, 1825-től 1848-ig" 321. és következő lapjain: „Egy vastag, kövér alak következik, úgymond Csengery Antal - ezt idézi Horváth Mihály -. Haja és nyírott bajusza már megőszült, öltözete messze elmaradt a divattól. Széles mellén egy gombra akasztva sétabotja. Egész külsején, mint szinte előadási modorán bizonyos cynismus ömlik el. A tisztes ódon külsővel ellentétben látszanak lenni a szabadelvűség legújabb tanai. S e tanok a vallási felekezetesség, a calvinizmus szögletességével vegyülnek nála. Különösen felötlő vonás a közönyös korban, Cromwell kerekfejű puritánjai jutnak eszünkbe. Valóban puritán név alatt ismeri az országgyűlési közösség Palóczyt. Az öreg úr beszédmódja különös vegyülete az iskolamesteri pedantériának kedélyes elmésséggel. Szavalása felekezete némely papjaink előadásához hasonlít, kikről mondani szokták, hogy hasból beszélnek. Neme a rögtönző egyházi szónoklatnak, melyet hosszas gyakorlat után szereznek meg a vallás elaggott szolgái. Palóczynak hosszas országgyűlési gya-