Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Palóczy László, városunk szülötte, iskolánk volt tanulója A Lévay József Közművelődési Körben 1981. április 8-án elhangzott előadás Amikor 1861. április 28-án az Országház elnöke megszakította a tanácskozást és bejelentette Palóczy Lászlónak, az országgyűlés korelnökének halálát, ezeket mondotta: „Ősrégi római jellemű férfiú volt a Cincinnatusok korából, ki hazaszeretettől ihletett lelki nagysággal meg tudta vetni a fényt és hatalmat, melyet neki kitűnő képességeinél és érdemeinél fogva a hivataloknak viselése nyújtott volna azon magasabb dicsőségért, hogy mint egyszerű honpolgár függetlenül s így annál sikeresebben szolgálhassa a hazát... Tagja volt az 1848-iki képviselőháznak, részt vett azon örökké nevezetes nemzetgyűlésen mint sokat fáradozott korelnök. Az ország jogaiért és törvényeiért ernyedetlen lélekkel vívott küzdelmében a rabság láncait viselte." De így nyilatkozott meg ezen az országgyűlésen minden felszólaló, Kubinyi Ferenc, Hunfalvy Pál, gróf Ráday Gedeon, báró Eötvös József. Utóbbi mondta, hogy „minden polgári erénynek legfőbb példáját látom benne". Borsod megye képviselői fáradozásaiért díszkardot ajándékozott neki a reformkor harcaiban, rajta Czuczor Gergely epigrammájával: „A haza lelke beszélt, a szavait jegyzetté Palóczy/Tisztelik e hazafit borsodi szívrokoni". Megtisztelték ezüstből készült bilikommal, díszserleggel, aranytollal, halálát Borsod megye Jegyzőkönyve, a miskolci református egyház Jegyzőkönyve és az Országgyűlés Jegyzőkönyve is megörökítette, utóbbi azzal a bejegyzéssel „A haza háláját kiérdemelte". Borsod megye közönsége 1869-ben sírboltot építtetett számára, s a városra néző gránit obeliszken életnagyságban megörökítette arcvonásait. Őrzi a róla elnevezett Palóczy utca emlékét, mely a kiegyezés után, de a két világháború között is meghatározta Miskolc ellenzéki politikai magatartását, mintegy megelőzve a nem sokkal mellette lévő Szemere Bertalan, Horváth Lajos, a „nagy idők nagy emberei" politikai hagyatékát. Előadásommal arra igyekszem felhívni a figyelmet, hogy ki volt Palóczy László, mit tett azért, hogy ennyire hozzánőtt neve a város életéhez, hogy a mintegy háromszorosára nőtt városi lakosság ezen iskola növendékei útján is ismerje, tudja életének és munkásságának értékeit, hagyományként továbbadja az újabb és újabb nemzedékeknek. Mikor erre a feladatra vállalkoztam, Palóczy László személyiségének a megrajzolásában előbb foglalkozom Palóczy ifjúkorával, a pályakezdő megyei tisztviselő, egyben a szárnyát bontogató magyar nemzeti irodalom harcosával és képviselőjével, 2. A közéleti pályán végzett tevékenységével, 3. A reformországgyűléseken és az 1848—49iki forradalom és szabadságharc alatti tevékenységeivel, végül az elnyomatás korában is - börtönéből való szabadulása után - a miskolci református egyház és a tiszai egy-