Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Nemzetőrparancsnokaink mindent megtettek a maguk részéről, hogy az önkén­tesen és egyéb módon felállított nemzetőrcsapatokat kiképezzék, köztük a jó szellemet biztosítsák. Talán nem felesleges erre nézve Soós Sándor abaúji nemzetőr őrnagy mun­káját kiemelni, aki 1848. október 29-én a kormánybiztosnak jelentette, hogy „Küldeté­semnek megfelelni kívánván, hivatalos készséggel sietek kormánybiztos úrnak jelente­ni, miszerint ma délelőtt Szepsibe érkezvén, megyebeli önkéntes itten tanyázó csapat­ból 100 egyén a helybeli lovagdába kiállítva várt mind kaszákkal mi közvetítés vala, az altisztek pedig fegyvereikkel ellátva - előttem gyakorlati előmenetelüket mutatván, min­den várakozást túlhaladtak, és meg kell vallanom, hogy csekély idejét nézve a tanulás­nak - sokra mentek. - A szellem, mely ezen csapatot átlengi, a legjobb - mind sietve kíván a hazáért és igazságos ügyünkért vívni. - Ma estve rendeleteim folytán az egész csapat, melynek egy része szabadságon van, századosok által behívatván, Szepsiben lesz, a fegyvereket élénken várják, sőt egyáltalában azon hangulat van köztük, hogy mindnyájan indulni kívánnak." - Amikor pedig kevesebb fegyvert kaptak, mint ameny­nyi a létszám, Kacskai százados ezt jelentette a kormánybiztosnak: „Eléggé nem tudom tolmácsolni a kedvet és lelkesültséget, mit rendelete századunkban előidézett, mert hi­szen legényeim egymás után jönnek hozzám, hogy csakugyan 132 főnek kellene közü­lük elmenni, azt nyilvánítván - hogyha a balsors őket érné honn maradni, ők mind kész lesznek inkább az elmenők után szökni - hazánkat, hol veszély fenyegeti puszta ököl­lel is védelmezni. - Nagy és mondhatatlan kár lenne tehát az együtt harcolni törekvő­ket egymástól elszakítani - a testvéries elszántságot lehangolni. - Méltóztasson elhinni, erő, mégpedig nagy erő fekszik ezen század nemes akaratában." (97) Ezek alapján azt javasolta Farkassányinak, hogy: 1. a kívánt fegyvereket a csapat lelkesedése fenntartására azonnal küldje. 2. Az egész csapat tökéletesen szereltessen fel („minthogy mindnyájan elindulni kívánnak"). 3. A négy hiányzó altiszt választása holnap megtörténend. 4. A csapat díjának kifizeté­sére, minthogy itt pénz nincs, intézkedés történjen. 5. A porosz herceg nevét viselő ez­rednek Kassáról ideérkező maradék részével való egyesítés helyett célszerűbb lenne a csapatokat külön indítani, de semmiképpen sem összekeverni. (98) Ehelyett azonban Pulszky nem tehetett többet, mint október 31-én is olyan rendelkezést adott Bárczay őrnagynak, hogy a kassai zászlóaljból egy századot azonnal fegyverezzen fel kaszák­kal és küldje Eperjesre. (99) Indokolta ezt a körülményt az, hogy Irányi Dániel októ­ber 27-én minden felfegyverzett csapatot Trencsénbe indítani rendelt. (100) Ezek mellett a gondok és feladatok mellett eltörpült az a megbízatás, amit Far­kassányi a Pajtényi-ügy kivizsgálására kapott. Pajtényi ugyanis Lamberg Ferencért mi­sét mondatott, sőt agitált is a szabadságharc ellen. Ennek kivizsgálásakor több tanú is bizonyította ezt. Végül is Pajtényi azzal védekezett, hogy a Vizsolyból kiállított nem­zetőrök az ő lelkesítő agitációjára indultak el, s fogadkozott, hogy félremagyarázták működését. (101)

Next

/
Thumbnails
Contents