Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

ÉLETEM TÖRTÉNETE - Deák Gábor

Kúglerné, a könyvtár népszerűsítésére megszervezte szombat esténként a kultúrműsorokat. Az általános iskola tanulói szavaltak, énekeltek, táncoltak. Én meg a könyvtár mikrobuszával előadókat szerveztem és vittem, akik irodalmi, történelmi, egészségügyi, mezőgazdasági előadásokat tartottak. Minden ellenszolgáltatás, fizetség nélkül csináltam ezt mintegy kísérletként a kistelepülések kulturális életének, a könyvtár népszerűsítésének érdekében. Sokszor az ökrök húztak ki Kisgyőrben a sárból. De mindig tömve volt az iskola nagyterme. Vittünk keskenyfilmet is. Szabadegyetemszerű rendezvény volt ez. Segítségemre volt az iskolában utódom, dr. Környey László. Megszállottság kellett ahhoz, mint volt a Kúgler házaspárban, hogy a falu művelődését szolgáljuk. Elméleti alap volt dr. Imre Lajos kolozsvári teológiai professzorom munkája: A falu művelődése. Ő Kolozskanrán kezdte pályáját, s tudott egyházat, kultúrközösséget csinálni. Meg is írtam ezt a munkát, ajánlom a népműveléssel foglalkozóknak. 1967 nyarán az augusztusi igazgatói értekezleten közölték az iskola igazgatójával, hogy a miskolci iskola vendéglátóipari iskola lesz, a kereskedelmi pedig Nyíregyházán. Kismartoni Károly igazgató hazament édesanyjához Nagymarosra. Szívrohamot kapott és meghalt. Ekkor a Belkereskedelmi Minisztérium személyzeti vezetője jött el lakásomra a helyi szervek képviselőjével, hogy menjek vissza igazgatónak az iskolához, így lettem az iskola igazgatója 1967 szeptemberétől 1979. december 31-ig. Mindjárt átszervezésben kellett részt vennem. A technikumok megszűntek, szakközépiskolává szervezték ezeket az iskolákat. Másik feladatom volt a vendéglátó tagozat megszervezése. A Megyei Tanács elnökhelyettese, Varga Gáborné is osztotta azt a véleményemet, hogy Miskolc hagyományos kereskedelmi életét Nyíregyháza meg sem közelíti, nem szabad a kereskedelmi iskolát megszüntetni. Nem szólva a hagyományairól. Itt van a magyarországi kereskedelmi szakoktatás története, itt volt tanár dr. Sásdy Schack Béla, az első hazai kereskedelmi iskolai főigazgató. A Magyar Kereskedők Könyve című munkája négy kötetben foglalja össze a hazai kereskedelmi szakoktatás történetét, benne az iskola szerepét. így az a megállapodás született, hogy négy osztály kereskedelmi, négy vendéglátóipari osztály lesz (ma már 8-8 osztály van - külkereskedelmi, belkereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi tagozattal). De a vendéglátóipari tagozat felszerelésére pénzt alig kaptunk. Hátizsákkal gyűjtöttük össze a felszerelést, még szakmúzeumot is hoztunk létre a padlásokból, raktárakból összeszedett tárgyakból (pl. itt van Déryné mosdótálja és kávéskészlete). Az országos tanulmányi és szakmai versenyeken mindig az elsők között voltunk. A Közgazdasági Egyetemmel is megvolt a kapcsolatunk. 1965-ben írtuk Gyimesi Sándorral a Történelmi Olvasókönyvet, melynek kiadását Varga Gáborné támogatta. 1970-re jelent meg BorsodAbaúj-Zemplén Megye monográfiája, megint csak Varga Gáborné támogatásával. Ebben a szerkesztő bizottság szervező munkája és a kulturális történeti rész írása volt az én részem. De publikációim jelentek meg országos folyóiratokban. 1968-ban Balatonszéplakon KGST-konferencián voltam előadója a magyarországi kereskedelmi