Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

ÍRÁSOK DEÁK GÁBOR TISZTELETÉRE

vábbi 22 kötet. Ezek között figyelmet érdemelnek a városi és megyei statútumok, a történeti vármegyék 19. századi katonai leírásai, de az egyes gyűjteményekről (pl. térképgyűjtemény, kapitalizmus kori pecsétgyűjtemény) megjelent füzetek is. A sorozat 1996tól folytatódott, felhasználva az újabb nyomdatechnika előnyeit, amely nemcsak a külső megjelenésben, hanem a kivitelezés egészén is érzékelhető. A 35. kötet (1996) Gömör vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit tartalmazza, míg a 36. kötet (1998) I. Rákóczi György Borsod megyére vonatkozó iratainak, rendelkezéseinek tartalmi kivonatát tárja az érdeklődők elé. (Tóth P., 1996. Nagy M., 1998.) A jelenlegi elképzelések szerint a sorozat folytatódik, egy-egy újabb kötetének megjelenése két- évenként várható. A segédletek és források mellett egy-egy téma elsődlegesen levéltári forrásokon alapuló feldolgozása és közzététele megkívánta a Levéltári Évkönyv című sorozat elindítását. 1977-ben Román János szerkesztésében látott napvilágot az első kötet, amelyet a „korstílusnak" megfelelő további három követett. 1985-ban az ötödik kötet megjelenésében és tartalmában is „formabontó" volt, mintha ezzel is jelezni kívánta volna az intézmény vezetésében és kiadványainak szerkesztésében bekövetkezett változásokat. (Csorba Cs. 1985.) 1990-ben a már „Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve" címen megjelenő kiadvány hatodik kötete folytatta a formai „különcséget". 1994-től „BorsodAbaúj-Zemplén Megye Levéltári Évkönyve" cím alatt folytatódott a sorozat, amely elsődlegesen az intézményben dolgozó munkatársak írásainak megjelentetését, a levéltár dokumentumainak feldolgozását és közzétételét tekintette elsődleges feladatának. Mivel a levéltár a készülő Miskolc-monográfia munkálatainak szervezője, szakmai irányítója lett, az Évkönyv köteteit szükséges volt alárendelni a hatkötetes vállalkozásnak, s így mintegy szakmai előkészítő kiadvánnyá, előtanulmányok fórumává vált. Ennek megfelelően 1997-ben megjelent a monográfia 2-3. kötetét „segítő" nyolcadik és a 3-5. kötetet előkészítő kilencedik kötet (Dobrossy I. 1997/a., 1997/b.) Az évkönyv tizedik kötete a monográfia III. kötetét segítendő 1998-ban elkészült, s az 1702-1847 közötti időszakot átfogva 1999 elején lát napvilágot. Az elképzelések szerint az évkönyv továbbra is „alárendelődik" a várostörténeti feldolgozásnak, de helyet biztosít minden más, az intézmény munkatársai által készített feldolgozásnak. A levéltárnak viszonylag új kezdeményezése és feladatvállalása az 1995-ben indított Acta Archivistica címet viselő sorozata. Az új sorozattal az volt a célunk, hogy egyegy téma legfontosabb, legjellemzőbb iratait hasonmás formában, forrásjegyzékkel ellátva jelentessük meg, segítve ezzel a kutatót további munkájában. A források bemutatását áttekintő tanulmány vezeti be, amely a szerzők szándéka szerint szigorúan tényszerű, s az adott eseményt nem minősíti. így látott napvilágot a Tudósok, művészek levelei Zemplén levéltárában (Hőgye L, 1996.), A szlovák-magyar lakosságcsere dokumentumai (G. Jakó M.- Hőgye L, 1995.) majd a magyar honfoglalás emlékére a millennium megünneplését bemutató kötetünk (Dobrossy I.,-G. Jakó M.-Hőgye L). Az Acta sorozat negyedik darabja az 1848/49-es szabadságharc dokumentumait mutatta be (Árva F.-Rózsa