Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

ÍRÁSOK DEÁK GÁBOR TISZTELETÉRE

A dolgozószobában Ebben a házban amíg munkám a szent kötelesség, Krisztus, a szándékomban kérlek, légy velem, és ha Híveid ágyasát locsolom, plántám növekedjék. A könyvtár előtt Távoli gazdának rejtett könyvét ne merészeld Bárki legyél, olvasni, e helytől tiltva a járás. A könyvtárral szemben Szent ez a háza Csulyaknak, e múzsái hon rettentsen Gúnyt, a saját dolgát intézze ki-ki itt] A hexameterben, illetve disztichonban íródott alkalmi versecskék, amint címük is mutatja, cédulákon a megénekelt ház és szobák ajtajára voltak kitűzve, áldáskérés végett, valamint a látogatókat üdvözölendő és figyelmeztetendő, ill. baj- és rontáselhárítás céljával (procul hinc strepitus livorque facesse). Amikor költőjük Liszkára költözött, a dolgozószobájára ugyanazt a verset tűzte, csak címét változtatta át, amint Diariumából kiderül: In fronte Musei Liscensis. A versek közös gondolata, hogy ez az ősi (antique) épület a Múzsák és a keresztyén hit szentélye, ahol a tudomány és a hit papja végzi áldásos működését. A ház szorosan kapcsolódik Miskolc társadalomtörténetileg és topográfiailag fontos jelenségéhez, a miskolci zsellérsorok kérdéséhez. A Miskolc hegyén épült középkori egyház mellett zsellérsor húzódott, a Papszer, amelynek lakói az egyház ingatlanait: malmot, szőlőket voltak kötelesek művelni. így érthető Miskolci Csulyak István naplójának az a része, hogy hiába hívta a város lakosait és zselléreket (oppidan^inquilini), amikor a törökök rátörtek a (Papszeren álló) házára. A városiak a jobbágyi, esetleg nemesi telekkel rendelkező miskolciak, a zsellérek a Papszer pertinentia (szántóföld, rét, legelő) nélküli telkeinek lakói, akik nemcsak a lelkészüknek, hanem uruknak is tartották a prédikátort. Az iskolával szomszédos telken álló parókia mint prédikátori rezidencia mellé a 17. század elején újabb ingatlant szerez a miskolci református egyház. Miskolci Csulyak Diariumából kiderül, hogy az ő lelkészi működése idején diakónusa, másodlelkésze is volt a miskolci gyülekezetnek, míg Csulyak az első vagy főprédikátori tisztséget viselte: „l6l2. február 23-án elfoglaltam a miskolci egyház főlelkészségét (Primariam Ecclesiae Miscolciensisgubernationem suscepi. Anno 1612.23. Februarii GregorianiT. Az első lelkész, főprédikátor és a másodlelkész házának tekintetében a katolikus egyház 18. szá-