Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

A Kassai Helikont Egy dunántúli költő sírjánál című versben, Batsányi halálának százéves fordulójakor ina. Külön fejezet verseiben a Tompáról írt versek sora. Tompa is pataki diák volt, nem csoda, hogy több versre ihlette Szigethy Ferncet. 1., Tompa rimaszombati szülőházánál, 2, Tompa a pataki diák, 3-, Tompa Mihály olvasásakor, 4, Tompa a keleméri parókián, 5., Tompa a hamvai parókián, 6, Tompa sírjánál, 7, A margitszigeti Tompa szoborkútfő leleplezésekor, ez a Református Jövőben jelent meg. A helyi emlékek különös szeretettel szerepelnek Szigethy Ferenc versrepertoárjában, mint volt Gvadányi (Rudabányán élt), Tóth Ede neve Putnokhoz fűződik. Erről szól, Putnokon, Tóth Ede szülővárosában (Putnok, 1941), Tóth Kálmán köti össze az irodalmi folyamot, hogy ismét Miskolcon legyen képzeletben, lélekben, költeményekben. Mint sajószentpéteri papnak kötelessége is volt ápolni a Lévay-tradíciókat. A sajószentpéteri Lévay-emlékünnepen mondta el a Lévay József sírjánál című verset, a miskolci Lévay József Közművelődési Egyesületben pedig az Emlékezés Lévay Józsefre című költeménnyel tartott székfoglalót. Miskolc és a Nyugat szoros kapcsolatban állt. Kaffka Margit miskolci polgári iskolai tanár volt, Lengyel Menyhért miskolci diák. A miskolci költők a Holnap mintájára antológiát adtak ki Heten vagyunk címen. Szigethy úgymond közel állt Tóth Árpádhoz, Juhász Gyulához. A már említett interjúban is mondta, hogy legközelebbi lelki rokonának Tóth Árpádot és Juhász Gyulát tartja. Tragikus halála 1937-ben ihlette versírásra. Babitsra, a fogarasi tanárra emlékezett, benne a Fogarasi havasok csúcsát, a Negojt vette kiindulásnak, amely hegycsúcs őrizte, védte Fogarast. Tömörkény István 75. születésnapjára köszöntőt írt 194l-ben, melyet az Új Időkben közöltek. Aztán az I. világháború krónikásának, Gyóni Gézának is megemlékezett 60. születésnapjáról, visszatekintésként, benne a Bácska, Szabadka emlékével. Ilyen verse: Szabadkán, Gyóni városában, és a Levelek a Kálváriáról. Ez utóbbiban a szibériai hadifoglyok költőjét szólaltatja meg. Találkozunk Szigethy Ferenc versei közt József Attila, Radnóti Miklós köszöntésével is. A folyóiratok közül a Nyugat, a Hölgyfutár, Uránia szerepel versei közlésével. De Szigethy Ferenc nemcsak verseket írt, hanem újságcikkeket, riportokat, eszszéket. így Aggteleken Petőfi lábnyomain, a Magyar Jövő 1929. évi december 25-i számában: Mikor Petőfi Miskolcon járt. Petőfi visszaemlékezései szólnak a cikkből, leveleiből idéz. Közli Az alkony című verset, melyet a bükki táj ihletett. Megjelenik előttünk a diósgyőri vár, Hámor, s mindaz, amit Petőfi 1847. július 8-án a miskolci élményei alapján feljegyzett. A Reggel című lapban sorozatot indít Borsod megye régi nagyjai címen. Itt találkozunk Déryné Széppataki Róza portréjával, Miskolc kegyeletével, a Déryné-féle ház és sírja gondozásával. A cikk riportszerű, megjelennek mindazok, akik meglátogatták