Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)
VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL
azonosul a valójában lélektelen anyaggal, amely a lehullt csillagvilágból is Isten véghetetlen teremtő hatalmát bizonyítja. így kezdődik: A múzeumban láttam összetörten: Ős szépségének már csak romja volt, Mint sebesülthöz szánakozva jöttem, Szívem egész a szívéig hatolt. A befejező sorokban: S most roncs vagyok s csak darab kőnek látszom, de még így is, itt is szót emelek: akarom, szavam bizonysággá váljon, én láttam ott a messzi Túlvilágban oly igen nagy az Isten, emberek! A könyvek versenyében pedig - mint annak idején Vörösmarty belépve az Akadémia könyvtárába megírta a Gondolatok a könyvtárban című nagy tankölteményét Szigethy Ferenc a nagykönyvtár láttán személyesítette meg a könyveket, melyek versenyre keltek, ki adott többet a világnak. Ebben a versenyben az Alázatos öreg Biblia nyerte a díjat. Megihlette a költőt a város, a gyár és a gyári munkás, az acélöntők nehéz munkája is. A Belépés a gyárkapun című költemény a civilizáció nagy hajtóerejével kezdi a költeményt, az Idővel, mely mércéje a termelésnek, amelyben megvalósul a Vágy, a Cél, a Siker, a Küzdés, a Munka. De nem lehet elválasztani, csupán gépnek nézni ebben a rohanatban az embert, aki az Idővel párosulva - a versben kezet fogva - valósítják meg a Tervet, az Alkotást. Az acélöntőkben pedig a vas és ember összetartozását látjuk, amelyből egy boldogabb új világ születik. Nem lett Szigethy Ferencből a háború utáni társadalmi rend ünnepelt költője. Említett vallomása szerint azért nem, mert a karriert vadászó partnere felhívására sem írt alá semmiféle „belépési nyilatkozatot", inkább a Betonépítő Vállalatnál dolgozott, hogy kis nyugdíját kiegészítse. Hadd téqünk vissza Szigethy Ferenc költő eszményeihez. Ez a magyar irodalom története költeményekben, vagy amint a cím megfogalmazza: Évszázadok énekelnek című kötetben van. Egy eredeti példánya a sárospataki nagy könyvtárban, fényképmásolata a miskolci Lévay József Tudományos Könyvtárban található. Ebben összegyűjtve vannak azok a versek, amelyeket a költő alkalom szerint, vagy magányos óráiban, viszszaemlékezéseiben írt. Tegyük sorba ezeket a verseket. Először azokat, amelyeket valamilyen alkalomra írt. A kéziratban a magyar őstörténetből indul ki, ezt énekli meg a versben. Úgy-