Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Lássuk, mit mondtak róla a kortársak, ismerősök, irodalmárok! Ebben is rangsort lehet állítani. Mindig az elsők a közvetlen ismerősök. Szemlér Ferenc, a Brassói Lapok és a Kelet népe munkatársa, az Erdélyi Helikon munkatársa, ismert költő, Dsida Jenő kortársa. 1906-ban született, személyes emlékekkel átszőtt életrajzában felsorolja Dsida költeményeinek megjelenési helyeit, a már említett Cimbora című ifjúsági lapot, a Katolikus Élet, Hírnök, Jóbarát, Pásztortűz, Erdélyi Helikon, Vasárnap, Brassói Lapok, Keleti Újság, Erdélyi lapok sorát. Barátai között Kuncz Aladárt, Áprily Lajost, Reményik Sándort, Molter Károlyt (marosvásárhelyi gimnáziumi igazgató), Berde Máriát, Karácsony Benőt (a Helikon költője), akikről a Tükör előtt című versében játékosan emlékezik meg. A Harminc év közelében már említett versében írt lázadó igény a Violáról szóló versben így fogalmazódik meg: Bárha mindig tudtam, Hogy a szó, a mondás, Csak ragyogva ámít, Legfeljebb vidámít, De a tét, mi számít, Másokért lemondás. Az egész emberiségért vállalt felelősség van ezekben a sorokban: A tó tavaszi éneke: Ó emberek, Nem álhatók! Fájdalmam a fájdalmatok, Itt tükrözik keresztetek és borzadok és szenvedek. Szemlér Ferenc három pólusát jelöli meg kötészetének: szigorúan vallásos panteizmusát, a természethez való menekülését, a művészet hatalmát. Az elsőhöz tartozó versek a Leselkedő magány című kötetében találhatók. így: Árnyékok, Olvadó jégvirág, Apokalipszis, Nocturno. A világ mitikus felfogása keveredik a vallásos szemléletével. így a Jámbor beszéd magamról, Húsvéti ének az üres sír előtt, a Tükör előtt című versében pedig így ír: Zarándok lettem és keresztény. Kedves virágom zsenge barkaág. Hiszem, hogy Krisztus és a szent kereszt tény, És rajta kívül minden hiúság.