Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

telese, és az annál tartott vendégség. Az is benne van ebben a részben, hogy apja Daru nevű lován járt be Miskolcra, ő pedig kardjeggyel született, ami katonai pályára való elhivatottságát jelezte. Keresztelőjére pedig Miskolcról két minorita pap ment ki (a minoritákról a későbbiekben is szó lesz majd, de nem a dicséret nyelvén). A második cikkelyben Rontó Pál gyenge korában való neveltetését és az idő eseményeit beszéli el. Nevetséges dolgok is vannak itt, pl. hogy akart bemenni a zsidó kereskedő padlására, de a vasszerkezetbe beleakadt a feje, nem tudta kihúzni, a cigány kovácsot kellett hívni, hogy kiszabadítsa. A harmadik cikkelyben van szó miskolci iskoláztatásáról a minoritáknál. Ezt a részt Csongrádi Zsuzsának mondja el! A következő, negyedik részben Rontó Pál továbbtanulását adja az egri líceumban. De onnan megszökött, csikósbojtárnak állt, majd innen a katonasághoz került. Az ötödik részben csehországi, szászországi katonáskodásáról, az ellenséggel való viaskodásáról szól. Innen hazavergődött, de apja nem nagy örömmel fogadta, ismervén tetteit: Tudván már Miskolcon tett sok lopásodat, Egerbe követett gaz latorságodat, Életem ezekkel megrövidítetted, Tudd, meghótt nagyanyád, sírba őt te tetted. Feküdj hát ágyadon, amint azt vetetted, Folytasd életedet, amint elkezdetted. Hogy katona lettél, azt igen dicsérem, De magamnak áztat mégis nem ígérem, Jó hogy te felőled valaha hallhassak, melyért az Istennek hálákat adhassak. A hatodik részben táborba szállásáról van szó. Még gyilkosságba is esik, ezért Lengyelországba kell meneküljön. Itt kezdődik Benyovszki Móric életének leírása is. így kerül Benyovszki főtisztje Lengyelországba, elfogták a grófot is, megszöktek. Végül kincsekkel rakodva jött haza Rontó Pál. Halála fejezi be a mű történetét. Az irodalomkritikusok és irodalomtörténészek a mű témájának eredetiségét is vitatják. Sokan már megírt forrásokra utalnak, mások a néphagyományokat jelölik meg alapul. Ebben az egri sáncban szolgált Vikolinszky nevű kiszolgált katonát, akiről sok nevetséges, anekdotikus történet maradt fenn. Egyesek Vaszilinek nevezni hitték ezt az embert. Levéltári források is szólnak verekedő, szökött katonákról. Csorba Zoltán is, de Julow Viktor is egy több forrásból összegyúrt emberalakról mintázott hőst lát Gvadányi Rontó Pál-jában, inkább népi alak, aki sokszor túljár elöljárói eszén. Azt is mondhatnánk, amolyan Ludas Matyi-szerű jelenség.