Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

1. Költői művei. Az a 12 év, amely 1787 és 1798 között folyt, Gvadányi szépirodalmi műveinek a dátuma. Csorba Zoltán mondja, hogy a még ebben az időben készült történelmi műveiben is sok költői elem van. Már most elmondhatjuk, hogy ő elsősorban költő volt, nem történetíró, de a költők között is a szórakoztató költő, aki nem pénzért írt, hanem kedvtelésből, sokszor a maga, de sokszor a mások szórakoztatására. Előbb csak tréfás verseket írt környezete számára, aztán fogott hozzá a nagyobb lélegzetű művekhez. Ehhez katonáskodása is segítette, az ott szerzett tapasztalatok. Legkorábban írt verse az 1760 táján írt „Igaz szerelemnek hármas kötete". Névnapi köszöntő Ocskay Ferencnéhez. A vers a kor rokokós ízlésének megfelelő tréfás alkotás. 1795-ben közölte az Unalmas órákban című kötetben. 1784-ben Galíciában írta az Aprokasziont, egy állítólagos Panther főhadnagy köszöntőjét Nóvák Ferenc kapitányhoz. Ez Gvadányi más verseiben is találkozunk ilyennel - utánozza a németes beszédet. 1790-ben Egy dunántúli vadászatról című verse A mostan folyó török háború című művében látott napvilágot. Egy falusi nótárius budai utazása című műve is több évet várt kéziratban, míg megjelent. írt epigrammákat is, mint Mi a király és micsoda az ország? A Magyar Múzeumban jelent meg 1792-ben A Vitéz képíró úrhoz Moldva országba című, a Magyar Hírmondóban 1793-ban A toldalék című műve, Rakovszky Elek nagyszombati püspökhöz intézett versének „toldata". Péczely Józsefhez írt levelében - mint mondottuk volt előbb, Péczely Putnokon született, s vele mint földijével tartotta a kapcsolatot - több versének címét találhatjuk, így 1. Paraszt lakodalom. 2. Cigány diéta, mely Borsod vármegyében a szendrei pásiton siroki Derne Vajda praesidiuma alatt tartatott, amidőn azon nemzet új magyarokká lett. 3. Köszöntő versek Nóvák Ferenchez. 4. Azon szamárnak, melyen az Krisztus sok hosánna kiáltások közt Jeruzsálembe bement és egy naturalistának egymás között tett teológiai diskurzusok, melyeket versbe foglalt Mónus József az tállyai kántor. 5. Versekbe tett bizonyítás, hogy jobb az Isten száz papnál. Nagyobb és jelentősebb művei: Pöstyéni Förödés 1787, A nemes magyar dámákhoz és kis asszonyokhoz szóló versek 1790, Egy falusi nótárius budai utazása 1790, Aprakasszion 1792, Rontó Pál 1793, Unalmas órákban, vagyis a téli, hosszú estéken való időtöltés, melyet a versekben való gyönyörködőknek kedvéért kiadott gróf Gvadányi József magyar lovas generális, Pozsony-Komárom 1795. Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társasághoz 1797. Verses levelezés 1798, Búcsúzás a hadi élettől 1826, Donits Andráshoz írott levele. Ezek közül a két legnagyobb és leghosszabb verses munkájáról, az Egy falusi nótárius budai utazásáról és a Rontó Pál-ról Julow Viktor közel 80 oldalas elemzést ad, míg a többiekről Csorba Zoltán összefoglaló értékelése az irányadó. Természetesen népszerűségében, ismertségben az említett két műé az elsőség, de nem teljes a kép sem Gvadányiról, sem költészetéről, míg nem ismerjük a többi műveit.