Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

dója volt, ekkor Irsán laktak, sokszor rögtönzött is meséket. Harmadikos gimnazista korában tanult arról, hogy Mucius Scaevola kezét az oltár lángján égette el, verset írt Scaevoláról. Erre az időre esik első szerelme is, egy osztálytársa húga, Székács Etelka iránt. A nevet ő adta neki egy gyermekmeséből, s hazulról hozott tiszta erkölcsi szemlélettel azt írta erről a szerelemről: „Az én fehér lánykámat elérhetetlen magasságban láttam magam fölött". „Lírájában és regényeiben is gyakorta előfordulnak ilyen elérhetetlen csillagok. De Sopronban Petőfi lett az ideálja, Nagykőrösre pedig azért ment, hogy Arany János tanítványa lehessen. Arany János költő-tanítványai is csakhamar barátságukba fogadták. De lírai jellemvonását az is kiegészítette, hogy jól hegedült, ő volt az ifjúsági zenekar prímása Nagykőrösön. Hogy pedig mint fiatal pesti teológus országosan ismert költő lett, annak megvan a maga története. A fogoly lengyel című verset nem merte személyesen elvinni a Pákh Albert szerkesztette Vasárnapi Újságba. Postán küldte el. Várta a Szerkesztőségi üzenetekben a választ, helyette a vers jelent meg. Annak is külön története van, hogyan lett a Babszem Jankó kalandjai hatására a Borsszem Jankó című élclapnak munkatársa. Erre az időre esik a másik szerelmi versciklus, ez Ballagi Mór professzor Jozefin lánya iránti érzelemből született. Úgymond életrajzírója: elég hevülékeny volt, hamar lángra lobbant. Maga is írja egyik versében: Azt a kislányt elfeledem, De nem hal meg a szerelem, Föl-fölakad egy-egy arcon, S míg csapongva dalrakél Földi lánytól mindannyiszor Az eszményhez visszatér. Ezután a Fanni-ciklus következik, egy jénai lány iránti szerelem. A „Csavargó emlékiratai" című művében is visszatér. A már hivatkozott Szívós Béla szemináriumi munkája értékeli is Csengey líráját. Ebben felfedezni véli Petőfi hatását, már csak azért is, mert - úgymond: „abban a gimnáziumban, ahol Petőfi tanult, ott élt a Petőfiért való lelkesedés, írja költői munkáinak nagy részét". Ti. Aszódon. „Petőfi szellemétől örökölte a dalt, nagykőrösi diákoskodásából magával hozta Arany szellemét." Aranynak ő az egyik leghivatottabb tanítványa és tudósa: költészete minden ízében nemzeti és őszinte, tiszta és nemes. Arany követője tiszta, választékos magyarsággal... stb. Irodalmi munkásságának pangás-időszaka volt - úgymond 1871-ig. De ez alatt is dolgozott a Divat c. lapnál mint munkatárs, itt Borsszem Jankó néven, a Lányok Lapjánál és a Magyar Újságnál. Versei közül kitűnik aszódi tartózkodása alatt az Eszter című kötete, melyet 1876ban Esztergomban adtak ki. Ebből Greguss Ágost a Kisfaludy Társaságban olvasott fel