Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

jóbarátja anyja közbenjárására gyenge szervezetére hivatkozva elutasította jelentkezését. Megszökött a szülői háztól és a 22-es honvéd zászlóaljnál szolgált, miután a tüzérségi szolgálat valóban nehéz volt számára. Itt azonban konfliktusa volt feljebbvalójával, Utassy századossal, aki egy iszákos katonát kegyetlenül megbotoztatott és kifektetett a hóra. Megvasalva vitték Máramarosszigetre a haditörvényszék elé, ahol halálra ítélték, de Rapaics őrnagy gyermekkorára tekintettel megkegyelmezett neki, büntetésül lefokozták és irodai szolgálatra osztották be, pedig már 18 évesen főhadnagy volt. A világosi fegyverletétel Zilahon találta, ahonnan századosával, Zatcsny Lajossal Miskolcra jött, itt bujdosott, majd Vadnay Bertalan főszolgabírónál, nagybátyjánál, Vadnán húzta meg magát. Amikor tudomására jutott, hogy ha nem jelentkezik, apját viszik el, önként jelentkezett, s besorozták rang nélkül az 59. gyalogezredbe. Vácon, Komáromon, Csornán át előbb Bécsbe vitték, majd Tirolba, végül Veronába. Itt nagyon megkínozták a magyar katonákat, s bár akadt vigasztalója, egy vicenzai hárfáslány, akihez verseket írt, de egy év múlva hazaküldték a magyar honvédtiszteket, mint megbízhatatlan elemeket, így ő is hazakerült. Szörnyű helyzetet talált itt. Üldözték a magyar ruhát, a körszakállt, de a cseh katonáknak magyar katonaruhát csináltattak, abban szidták a magyarokat, nem volt szabad magyarul beszélni a hivatalokban, az új szolgabíró kiszólt az irodájából, ha az előszobájában magyar szót hallott. „Ki ugat itt magyarul?" Akadt néhány magyar család, ahol nyitva volt a kapu a magyar értelmiség előtt, ahol kicserélhették gondolataikat, mint Lonovicsné, Hollósy Kornélia. Idejárt Podmaniczky Frigyes, Ráday Gedeon gróf, Batthyány Lajos özvegye és Ilona nevű leánya, de más ilyen házak is voltak, mint Almási-Balogh Pál orvos, Bulyovszky Lilla művésznő, Tóth Kálmán, Szigligeti Ede, Jókai Mór, vagy az „Arany ökör" kávéház, a „Csokonai", vagy az „Aranysas" vendéglő. Itt kapcsolódott be Vadnay az irodalmi életbe. Itt ismerkedett meg Beöthy Lászlóval, Degré Alajossal, Lisznyay Kálmánnal. Előbb Sugár Kálmán álnév alatt írogatott a Hölgyfutárban, mint a „Szerelem költészet" című versével, de itt jelent meg A nefelejts szerelme, a Búzavirág című verse, Az a kislány, ezek közül egyesek Petőfi-, Tompa-utánzatok voltak. Nagy Ignác tanácsolta neki, hogy a széppróza felé forduljon, pedig „Petőfi egyik sugarának" tartotta magát. 1856-tól Tóth Kálmánnal ő szerkesztette a Hölgyfutárt. 1862-63-ban külföldön utazgatott, majd hazatérve Tóth Kálmánnal megindították a Fővárosi Lapok című szépirodalmi közlönyt. Ebben a lapban a nagyobbak ritkán írtak, inkább a Tompa-utánzók éltek a lehetőséggel, hogy publikálhassanak. Maga Tompa csak ritkán, mintegy barátságból írt egy-egy verset. Ugyanígy Szász Károly, Vajda János, Tóth Kálmán és Gyulai Pál is elvétve található a lap munkatársai között. Több volt a női író, költő, akiknek neve ismeretlen a szélesebb körű irodalomban, mint Madarassy Klotilda, Bulyovszky Lilla, Váry Sári, Majthényi Flóra. Bár ez utóbbit rajongás vette körül. Voltak a lapban Heine-, Beranger- és Langfellow-fordítások is.